Adótáblák

Az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó mértékek 2011-2018

2016-2018

 15%

2013-2015

 16%

2012*

 16%

*Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés összege.

Az adóalap-kiegészítés összegét:

 az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,

– az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.

2011**

 16%

 **Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt összege.

Áfakulcsok és tárgyi adómentes tevékenységek

1
Áfa kulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére
tekintettel adómentes tevékenységek köre 2017. január 1-jétől
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után fizetendő áfa általános mértéke az adó alapjának 27 százaléka. Kivételt jelentenek az Áfa tv. 3. és 3/A. számú mellékletében szerepelő termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, amelyek az Áfa tv. 82. § (2) és (3) bekezdése alapján 5, illetőleg 18 százalékos adómérték alá esnek.
Az Áfa tv. 85-87. §-ai alapján a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentesek a fenti jogszabályhelyekben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.
Az Áfa tv. 5. § (1)-(2)1 bekezdése szerinti adóalany a 86. § (1) bekezdés j) és k), valamint l) pontjában meghatározott adómentes tevékenysége tekintetében adókötelezettséget választhat2. Ha az adóalany a fenti választási jogával élni kíván, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján változás bejelentési kötelezettsége keletkezik.
A fentieken kívül az Áfa tv. más rendelkezései által meghatározott feltételek fennállása esetén
 a termék Közösségen belüli értékesítése3,
 a termék Közösségen belüli beszerzése4,
 a termék Közösségen belüli fuvarozása5,
 a termék importja6,
 a termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódó ügyletek meghatározott köre7,
 a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó ügyletek meghatározott köre8,
 a termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek9,
 a közvetítői tevékenység10, valamint
 a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek köre11
is adómentesnek minősül.
1 Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni. A jelzett paragrafus (2) bekezdése alapján, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.
2 Áfa tv. 88. §
3 Áfa tv. 89-89/A. §
4 Áfa tv. 91. §
5 Áfa tv. 92. §
6 Áfa tv. 93-97. §
7 Áfa tv. 98-102. §
8 Áfa tv. 103-106. §
9 Áfa tv. 107-109. §
10 Áfa tv. 110. §
11 Áfa tv. 111-118. §
2
I. Az általánostól eltérő adómérték alá eső termékek és szolgáltatások
1. Az 5%-os adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre12
1.1 Termékek13:
Sor- szám
Megnevezés
vtsz.
1.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények.
2.
Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben
121190 98-ból 1302-ből
3.
Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek
3002 10-ből 3002 90-ből 3006 20-ból 3006 30-ból 3821-ből 3822-ből
4.
Orvosi radioaktív izotópok
2844 40 20 00-ból
5.
Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek
1901 10 00 02 2106 90 92 01 2106 90 98 01
6.
Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi minőségű termék)
2804 40-ből
7.
Braille-tábla műanyagból
3926 90-ből
8.
Fehér bot vakoknak
6602-ből
9.
Pontozó vakoknak
8205 59 90-ből
10.
Braille-tábla fémből
8310-ből
11.
Braille-írógép vakoknak
8469 30-ból
12.
Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék)
8471-ből
13.
Telefonkezelő adapter vakok számára
8517 80 90-ből
14.
Braille-óra vakoknak
9102-ből
15.
Könyv
4901-ből 4903
16.
Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány)
4902
17.
Kotta
4904
18.
A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája
19.
Fajtiszta tenyészsertés
0103 1000
20.
Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
0103 9110
21.
Elő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
0103 9211
22.
Elő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
0103 9219
23.
Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve
0203 1110
12 Áfa tv. 82. § (2) bekezdés
13 Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész
3
24.
Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva
0203 2110
25.
Fajtatiszta tenyész szarvasmarha
0102 10 10 0102 10 30 0102 10 90
26.
Más, élő háziasított szarvasmarha
0102 90 05 0102 90 21 0102 90 29 0102 90 41 0102 90 49 0102 90 51 0102 90 59 0102 90 61 0102 90 69 0102 90 71 0102 90 79
27.
Fajtatiszta tenyészjuh
0104 10 10
28.
Más, élő háziasított juh
0104 10 30-ból 0104 10 80-ból
29.
Fajtatiszta tenyészkecske
0104 20 10
30.
Más, élő háziasított kecske
0104 20 90-ből
31.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél
0201 10 00-ból
32.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek
0201 20 20-ból
33.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva - elülső testnegyed
0201 20 30-ból
34.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva - hátulsó testnegyed
0201 20 50-ből
35.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél
0202 10 00-ból
36.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek
0202 20 10-ből
37.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, elülső negyedek egyben vagy darabolva
0202 20 30-ból
38.
Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva
0202 20 50-ből
39.
Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve
0204 10 00-ból
40.
Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, egész vagy fél
0204 21 00-ból
41.
Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed
0204 22 10-ből
42.
Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva
0204 30 00-ból
43.
Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél
0204 41 00-ból
44.
Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed
0204 42 10-ből
45.
Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, egész vagy fél
0204 50 11-ből
46.
Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed
0204 50 13-ból
47.
Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél
0204 50 51-ből
48.
Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed
0204 50 53-ból
49.
Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110)
50.
A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert
51.
A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert
52.
A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva
0207
53.
Madártojás héjában, frissen
0407-ből
54.
Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL
0401 10-ből
4
tejet)
0401 20-ból
1.2. Termékek a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 2012. január 1. napján hatályos 10. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök közül14:
Sor- szám
Megnevezés
ISO-kód
1.
Lábortézisek dongalábra
06 12 03 03
2.
Lábortézisek a láb izomzatának bénulására
06 12 03 15
3.
Peroneus-emelők
06 12 06 06 03
4.
Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített boka-láb ortézisek
06 12 06 09
5
Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített csípőortézisek
06 12 15 09
6.
Négykörsínes térd-boka-láb ortézisek
06 12 18 03
7.
Tartozékok alsóvégtag-ortézisekhez
06 12 30
8.
Felső végtagok protézis-rendszerei
06 18
9.
Alsó végtagok protézis-rendszerei
06 24
10.
Epithesisek
06 30 21 03
11.
C-3 Ortopéd cipő csonkolt vagy rövidült végtagra
06 33 06 06 09
12.
C-4 Ortopéd cipő erősen deformált és rövidült végtagra
06 33 06 06 12
13.
Csonkharisnyák
09 06 18 03
14.
Tracheostomiás segédeszközök
09 15
15.
Sztómaterápiás segédeszközök a 09 18 14 06 ISO-kód alá tartozó sztómavédők kivételével
09 18
16.
Elektromos motorral meghajtott kerekesszékek, rásegített kormányzással
12 21 27
17.
Tápszondák
15 09 30
18.
Távcsőszemüvegek
21 03 21
19.
Hanggenerátorok
21 42 12
1.3. Szolgáltatások15:
Sorszám
Megnevezés
1.
Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást
2.
Előadóművész személyes közreműködésével
a) vendéglátás keretében, üzletben,
b) nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti rendezvény keretében, zárt körben, vagy
c) belépődíj nélkül tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, közösségi rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás.
2. Az 18%-os adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre16
2.1. Termékek17:
14 Áfa tv. 3. számú melléklet I/A. rész
15 Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész
16 Áfa tv. 82. § (3) bekezdés
17 Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. rész
5
Sor- szám
Megnevezés
vtsz.
1.
Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet, továbbá a 3. számú melléklet I. rész 54. pontja szerinti termékeket)
0401-ből 0402 0403 0404 10 0405-től 0406-ig
2.
Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum - esetenként savó és/vagy tejszín - különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél)
0404 90-ből
3.
Ízesített tej
2202 90 91-ből 2202 90 95-ből 2202 90 99-ből
4.
Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék
1901 (kivéve: 1901 10 00 02) 1903 1904 1905 10 1905 40 1905 90
2.2. Szolgáltatások18:
Sorszám
Megnevezés
1.
Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
2.
a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2012. január 1. napján hatályos állapota szerint meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás.
3.
Internet-hozzáférési szolgáltatás
4.
Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)
II. A tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel
adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre
1.) Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
85. § (1) Mentes az adó alól:
a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása;
b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve természetgyógyászatot is - tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít;
18 Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész
6
d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás;
e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít;
f) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
g) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
h) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít;
j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is;
k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetőleg lelki segély, gondozás céljából;
l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés
la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál;
m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít
ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy
mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe,
kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;
n) a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi
7
iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy, szervezet - ilyen minőségében - teljesít;
o) a közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat;
p) a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy
pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)-o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá
pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint
pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.
(2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak:
a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján engedélyezett és szervezett, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás;
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.
(3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység
a) gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét;
b) képesítéshez kötött, és jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedők között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.
(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;
b) az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében;
c) az egyházi jogi személy a létesítő okiratában vagy a bevett egyház belső szabályában megjelölt tevékenysége tekintetében;
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
8
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében;
g) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét;
h) minden olyan személy, szervezet - az a)-g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következő feltételek együttesen teljesülnek:
ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel,
hb) vezető tisztségviselői e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetőleg közvetítő személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétől,
hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál.
(5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülésétől függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érintően bírósági vagy más hatósági határozat
a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illetőleg 86. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő naptári év végéig,
b) elrendelte a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását, a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írt elő [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai, illetőleg 86. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő második naptári év végéig,
c) a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköző tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére [Tpvt. 92. §-a], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő harmadik naptári év végéig
nem minősül közszolgáltatónak.
(6) E § és a 85/A. § alkalmazásában
a) együttműködő közösség:
aa) az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság, amelynek kizárólag e cél elérésére szolgáló adóalanyisága - e törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül - valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével, annak jogerőre emelkedésének napjával jön létre, vagy
ab) az a személy, szervezet, aki (amely) egyébként adóalany;
b) együttműködő közösség tagja: az a személy, szervezet, aki (amely) az a) pont
ba) aa) alpontja szerinti együttműködő közösséget létrehozó polgári jogi társaság tagja,
9
bb) ab) alpontja szerinti együttműködő közösséggel névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszonyban áll.
85/A. § (1) Az együttműködő közösség tagjai számának folyamatosan el kell érnie legalább a kettőt. Az együttműködő közösség tagja csoportos adóalanyiság esetében csak a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő [8. § (3) bekezdés a) pontja] lehet, aki (amely) az együttműködő közösség tagjaként a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen betudhatóan szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket.
(2) Az együttműködő közösséget ilyen minőségében úgy kell tekinteni, mint akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
(3) Az együttműködő közösségnek és tagjainak folyamatosan olyan nyilvántartást kell vezetniük, amely alkalmas a 85. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott szolgáltatás nyújtásának, igénybevételének az egyéb tevékenységektől való egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére.
(4) Az együttműködő közösség tagjai egyetemlegesen felelősek az együttműködő közösséggel együtt a 85. § (1) bekezdés p) pontja alapján keletkező kötelezettségek teljesítéséért.
(5) A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a közös célt, amelynek elérésére a polgári jogi társaság tagjai az együttműködő közösséget létrehozni kívánják,
b) a tagok által kijelölt képviselőt, aki (amely) az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket - mint a bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya - gyakorolja, és a képviselő feltétlen beleegyező nyilatkozatát a képviselet vállalására, továbbá
c) tagonként külön-külön:
ca) a tag nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét,
cb) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely eleget tesz a (3) bekezdésnek és
cc) kötelezettségvállalást a (4) bekezdés teljesítésére.
(6) A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett kérelem benyújtásával egyidejűleg, annak mellékleteként csatolni kell a polgári jogi társaság létesítéséről szóló szerződés hiteles másolati példányát.
(7) A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóalanyisága az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg. Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha
a) azt az együttműködő közösség bármely tagja kéri;
b) a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az (5) bekezdés b) pontja szerint nem történik meg;
c) az (1) bekezdés az együttműködő közösség adóalanyiságának időszakában nem teljesül;
d) az (5) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike az együttműködő közösség adóalanyiságának időszakában nem teljesül;
e) a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött, megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges;
f) az együttműködő közösség tagjai által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik.
(8) A 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség esetében az ott említett adóalany köteles az együttműködő közösség létrehozásával egyidejűleg az állami adóhatóságnak írásban
a) bejelenteni
aa) a közös célt, amelynek elérésére az együttműködő közösséget létrehozták, és
ab) az együttműködő közösség tagjainak nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét; továbbá
10
b) bemutatni azt a nyilvántartási rendszert, amely mind a maga, mind az együttműködő közösség tagjai részéről eleget tesz a (3) bekezdésnek; valamint
c) nyilatkozni mind a maga nevében, mind az együttműködő közösség tagjai nevében és képviseletében arról, hogy teljesítik az együttműködő közösség időszakában az (1), (3) és (4) bekezdést.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére - ideértve az együttműködő közösség megszüntetését is - az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.) Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által - ilyen minőségében - teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség;
b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását;
e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van;
f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését;
g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;
h) a postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése;
i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, valamint a szerencsejáték szervezésére vonatkozó tevékenység gyakorlása jogának az állam által koncessziós szerződéssel történő átengedése;
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
11
ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;
l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása;
m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.
(2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:
a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül;
b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására;
d) a széf bérbeadására.
(3) Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre.
87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;
b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le;
c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.

EHO 2011-2018

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
2018. évben
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** egészségügyi hozzájárulás:
Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
19,5%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
19,5%
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után
19,5%
Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás
A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
14%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
14%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
14%
Kizárólag a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)*
14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)*
14%
Az osztalék (Szja tv. 66. §)***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §)*,
14%
Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)*
14%
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nincs.
A külföldi illetőségű előadóművész
14%
* A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint.
** Főszabályként a kifizetőt terheli a 19,5 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. A magánszemélynek kell megfizetnie a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
2017. évben
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** egészségügyi hozzájárulás:
Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
22%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
22%
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után
22%
Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás
A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
14%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
14%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
14%
Kizárólag a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
2
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)*
14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)*
14%
Az osztalék (Szja tv. 66. §)***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §)*,
14%
Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)*
14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés)*
14%
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nincs.
A külföldi illetőségű előadóművész
14%
* A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint.
** Főszabályként a kifizetőt terheli a 22 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. A magánszemélynek kell megfizetnie a 22 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
2015- 2016. években
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** egészségügyi hozzájárulás:
Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
27%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
27%
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után
27%
Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás
A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
14%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
15%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
15%
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével
20%
Kizárólag a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)*
14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)*
14%
Az osztalék (Szja tv. 66. §)***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §)*,
14%
Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)*
14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés)*
14%
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nincs.
A kamat jövedelem (Szja tv. 65.§) és a lekötési hozam (Szja tv. 67/B.§)
6%
A külföldi illetőségű előadóművész
14%
A külföldi illetőségű előadóművész, aki az adózására jogszerűen a Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózást választotta, a megszerzett jövedelme után százalékos mértékű egészségügyi
3
hozzájárulás fizetésére kötelezett függetlenül attól, hogy a Tbj. szerint nem minősül belföldinek. A kötelezettség mértéke 14%, amelynek felső határa adóévben 450 000 forint.
* A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint.
** Főszabályként a kifizetőt terheli a 27 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. A magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
2014. január 1-jétől
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** egészségügyi hozzájárulás:
Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
27%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
27%
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után
27%
Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás
A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
14%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
15%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
15%
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével
20%
A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)*
14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)*
14%
Az osztalék (Szja tv. 66. §)***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §)*,
14%
Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)*
14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés)*
14%
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nincs.
A kamat jövedelem (Szja tv. 65.§ és a lekötési hozam (Szja tv. 67/B.§)
6%
*A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint.
** Főszabályként a kifizetőt terheli a 27 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. A magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
2013. január 1-jétől
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** egészségügyi hozzájárulás:
4
Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
27%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
27%
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után
27%
Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás
A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
14%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
15%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
15%
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével
20%
A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)*
14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)*
14%
Az osztalék (Szja tv. 66. §)***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §)*,
14%
Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)**
14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés)*
14%
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nincs.
2013. 08. 01-től
A kamat jövedelem (Szja tv. 65.§ és a lekötési hozam (Szja tv. 67/B.§)
6%
* A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint.
** Főszabályként a kifizetőt terheli a 27 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. A magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
2012. január 1-jétől
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű** egészségügyi hozzájárulás:
Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
27%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
27%
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után
27%
Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás
A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
10%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
15%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
15%
5
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével
20%
A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás fizetési felső határig**
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)
14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)
14%
Az osztalék (Szja tv. 66. §)***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §),
14%
Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)
14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés)
14%
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek)
0%
* A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint.
** Főszabályként a kifizetőt terheli a 27 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. A magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adó/adóelőleg megállapítási kötelezettsége. 

Fizetendő járulékok

Fizetendő járulékok

A fizetendő járulékok megoszlása 2015. január 1-jétől

Biztosított által fizetendő

Nyugdíjjárulék

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

természetbeni egbizt. járulék

pénzbeli egbizt. járulék

munkaerő-piaci járulék

10%

4%

3%

1,5%

2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól a korkedvezmény rendszere kivezetésre került a Tbj-ből. Fontos azonban az a szabály, mely szerint az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos Tbj. 20/A. §-át kell alkalmazni.

A fizetendő járulékok megoszlása 2013. január 1-jétől*

Foglalkoztató által fizetendő

Biztosított által fizetendő

korkedvezmény- 
biztosítási járulék

Nyugdíjjárulék**

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

természetbeni 
egbizt. járulék

pénzbeli 
egbizt. járulék

munkaerő- 
piaci járulék

13%

10%

4%

3%

1,5%

* A 2013. január 10-éig megszerzett és 2012. december havi járulékalapot képező olyan jövedelem után, amelyet a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2012. december 31-én hatályos járulékfizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

** 2013. január 1-jétől a járulékfizetési felső határ megszűnt.

A fizetendő járulékok megoszlása 2012. január 1-jétől*

Foglalkoztató által fizetendő**

Biztosított által fizetendő

korkedvezmény- 
biztosítási járulék

Nyugdíjjárulék***

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

természetbeni 
egbizt. járulék

pénzbeli 
egbizt. járulék

munkaerő- 
piaci járulék

13%

10%

4%

3%

1,5%

* A 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelem után, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

** 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék megszűnt. A kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a külön törvényben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles.

*** Magánnyugdíj-pénztári tagdíj nincs.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a magánszemélynél és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónál

2018. január 1-jétől

7.320,- forint/hó (napi 244,-Ft)

 2017. január 1- jétől

7.110,- forint/hó (napi 237,- Ft)

 2016. január 1- jétől 

 7.050,- forint/hó (napi 235,- Ft) 

 2015. január 1- jétől

6.930,- forint/hó (napi: 231,-Ft)

2014. január 1- jétől

6.810,- forint/hó (napi: 227,-Ft)

2013. január 1- jétől

6.660,- forint/hó (napi: 222,-Ft)

2012. január 1- jétől

6.390,- forint/hó (napi: 213,-Ft)

Illetékmértékek

Illetékmértékek 2017.

1. Öröklési illeték

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

18%

9%

Gépjármű, pótkocsi öröklése

A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint kiszámított mérték kétszerese

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

 

2. Ajándékozási illeték

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

18%

9%

Gépjármű, pótkocsi ajándékozása

A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint kiszámított mérték kétszerese

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 17. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

 

3. Visszterhes vagyonátruházási illeték

Általános mérték

4%

Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzés esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Ingatlanhoz (lakás, egyéb ingatlan) kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Lakástulajdon megszerzésére vonatkozó speciális szabályok

Csere esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után az illeték mértéke 4%.

Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély

Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni.

Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés

2%, 3%

Hitelintézetek ingatlanszerzése

2%

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok vagyonszerzése

2%

Gépjármű tulajdonának megszerzése

Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)

Jármű gyártási évétől számított kora

0-3 év

4-8 év

8 év felett

0-40

550 Ft/kW

450 Ft/kW

300 Ft/kW

41-80

650 Ft/kW

550 Ft/kW

450 Ft/kW

81-120

750 Ft/kW

650 Ft/kW

550 Ft/kW

120 felett

850 Ft/kW

750 Ft/kW

650 Ft/kW

Pótkocsi tulajdonának megszerzése

2500 kg alatt

9000 forint

2500 kg fölött

22 000 forint

Az illetékmentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 23/A-23/B. §, Itv. 23/D. §, Itv. 24. §, 26. § és 26/A. §-aiban találhatók meg.

 

4. Adóhatósági eljárási illetékek

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – fizetési kötelezettségének halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére irányuló eljárása

10 000 forint

A természetes személy – ide értve az egyéni vállalkozót – fizetési kötelezettségének halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére irányuló eljárása

Illetékmentes

Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás

Illetékmentes

Adóigazolás (nemleges adóigazolás) kiadása iránti eljárás

Illetékmentes

Jövedelem- és illetőségigazolás kiadása iránti eljárás

Illetékmentes

Másolat, kivonat

Magyar nyelvű másolat

100 forint/oldal

Idegen nyelvű másolat

300 forint/oldal

Nem hitelesített fénymásolat

100 forint/oldal

Az adóbevallás – kivéve az elektronikus úton benyújtott adóbevallás – másolata

Illetékmentes

Első fokú határozat elleni fellebbezés

A fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, min. 5000 forint, max. 500.000 forint.

Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg: 5000 forint.

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke

A fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg: 15.000 forint.

Felügyeleti intézkedési iránti kérelem

A felügyeleti intézkedéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, min. 5000 forint, max. 500.000 forint.

Ha a felügyeleti intézkedés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg: 5000 forint

Végzés elleni fellebbezés

3000 forint (ha a végzés csak az eljárást lezáró határozat elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni)

Végrehajtási kifogás

5000 forint

Végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés

10 000 forint

 

5. Adóhatósági igazgatási szolgáltatási díjak

Adóigazolvány első igénylése

Díjmentes

Új adóigazolvány kiállítása lopás miatt

Díjmentes

Új adóigazolvány kiállítása elvesztés, megsemmisülés vagy megrongálódás miatt

3000 forint

Ingatlan forgalmi értékadat szolgáltatás

Általános adatszolgáltatás

Településenként, fővárosban kerületenként 
7500 Ft alapdíj + ingatlanonként 25 Ft

Részletes adatszolgáltatás

Településenként, fővárosban kerületenként 
7500 Ft alapdíj + ingatlanonként 110 Ft

Specifikus és visszamenőleges adatszolgáltatás

500 000 Ft alapdíj + ingatlanonként 110 Ft

Országos éves általános adatszolgáltatás

10 000 000 Ft

Országos éves részletes adatszolgáltatás

15 000 000 Ft

Szakértői adatszolgáltatás

8000 Ft

 

6. Vagyoni értékű jogok számítása

Egyévi érték

A vagyoni értékű joggal terhelt dolog forgalmi értékének 1/20-ad része

Határozott időre szóló vagyoni értékű jog értéke

Egyévi érték szorozva a kikötött évek számával (max. 20)

Bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog értéke

Egyévi érték 5-szöröse

Valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjedő vagyoni értékű jog értéke

Ha a vagyoni értékű jog jogosultja

25 évesnél fiatalabb

Egyévi érték 10-szerese

25-50 éves

Egyévi érték 8-szorosa

51-65 éves

Egyévi érték 6-szorosa

65 évnél idősebb

Egyévi érték 4-szerese

Ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a fenti szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebb életkora irányadó

Több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függő időtartam esetén, ha a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával szűnik meg, a legidősebb; ha pedig a legutóbb elhalt személy halálával szűnik meg, a legfiatalabb személy életkora irányadó

Házasság idejére terjedő vagyoni értékű jog esetén az idősebb házastárs életkora irányadó

Az időleges üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke

Egyévi érték annyiszor 365-öd része, ahány nap megszerzéséről a szerződés szól

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése

A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint kiszámított összeg 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni

Minimálbér, garantált bérminimum

Minimálbér, garantált bérminimum

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

Minimálbér

30%

30-ad rész

2012.01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

29.400,-Ft

980,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

30.450,-Ft

1.015,-Ft

2015.01.01-2015.12.31.

105.000,-Ft

31.500,-Ft

1.050,-Ft

2016.01.01-2016.12.31.

111.000,-Ft

33.300,-Ft

1.110,-Ft

2017.01.01-2017.12.31.

127.500,-Ft

38.250,-Ft

 1.275,-Ft

2018.01.01-jétől

138.000,-Ft

41.400,-Ft

 1.380,-Ft

2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni.

Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához

A minimálbér összege

30-ad része

2012. 01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

3.100,-Ft

2013. 01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

3.266,66,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

3.383,33,-Ft

2015.01.01-2015.12.31.

105.000,-Ft

3.500,-Ft

2016.01.01-2016.12.31.

111.000,-Ft

3.700,-Ft

2017.01.01-2017.12.31.

127.500,-Ft

4.250,-Ft

2018.01.01-jétől

 138.000,-Ft

 4.600,-Ft

Minimum-járulékalap  összege

2011.01.01-jétől*

tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált  bérminimum

*2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

A garantált bérminimum összege

Havi  összege*

30-ad része

2012.01.01-2012.12.31.

108.000,-Ft

3.600,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

114.000,-Ft

3.800,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

118.000,-Ft

3.933,33,-Ft

2015.01.01-2015.12.31.

122.000,-Ft

4.066,66,-Ft

2016.01.01-2016.12.31.

129.000,-Ft

4.300,-Ft

2017.01.01-2017.12.31.

161.000,-Ft

5.366,66,-Ft

2018.01.01-jétől

180.500,-Ft

 6.016,66,-Ft

*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló által, a teljes munkaidő teljesítése esetén is a garantált bérminimumot kell alkalmazni

Munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék 1999-2010

A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mértéke és alapja

Archív: 2017.09.28.

Év

Munkaadói 
járulék

Munkavállalói 
járulék

Vállalkozói 
járulék

1999.

3%

1,50%

-

2000.

3%

1,50%

-

2001.

3%

1,50%

-

2002.

3%

1,50%

-

2003.

3%

1%

-

2004.

3%

1%

-

2005

3%

1%

4%

2006. I-VIII.

3%

1%

4%

2006.IX-XII.

3%

1,50%

4%

2007.

3%

1,50%

4%

2008.

3%

1,50%

4%

2009. I.-VI.

3%

1,50%

4%

2009. VII-XII.*

1%*

1,50%

2,5%*

2010.I.1-től**

-

-

-

 *A munkaadói járulék és a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökkent. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kellett a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

**A Munkaerőpiaci Alapot megillető munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék 2009. december 31-el megszűnik. A munkaerőpiaci célok fedezetére 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni. Fontos! A 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekkel összefüggésben a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell a munkaadói, munkavállalói, illetve vállalkozói járulékot megfizetni.

1.1 A munkaadói járulék alapja: 

2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. 
2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a munkaadó a munkavállaló járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. 
Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót.

1.2 A munkaadói járulék mértéke:  

2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a munkaadói járulék mértéke 3 százalék. 2009. július 1-jétől a munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalékra csökken, de a járulékalap 143 000 forintot meghaladó részére, illetve a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmek után továbbra is 3 százalék munkaadói járulékot kellett fizetni.

2.A munkavállalói járulék alapja és mértéke:  

2008. december 31-éig a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált. 
2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált. 
Egészségbiztosítási járulékalap: a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott járulékalap.

3. A vállalkozói járulék alapja:  

A Tbj. 27., 28., 29. és 29/A. §-aiban meghatározott egészségbiztosítási járulékalap, de éves szinten legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér naptári évre számított összege. A minimális járulékalap megállapításánál a kieső időket (Tbj. 28. § (1) bekezdés és 29. § (4) bekezdés) figyelembe kell venni. 
A rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát, illetőleg annak, aki közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. 2007. január 1-jétől az a vállalkozó is mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól, aki munkaviszonyban áll, tekintet nélkül a foglalkoztatás időtartamára. 
2007. január 1-jétől egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, meghatározott jövedelem, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap. 
2009. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap.

3.1 A vállalkozói járulék mértéke:  

2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a vállalkozói járulék mértéke 4 százalék. 2009. július 1-jétől a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalékra csökken, de a járulékalap 143 000 forintot meghaladó részére, illetve a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmek után továbbra is 4 százalék vállalkozói járulékot kell fizetni.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó mértéke

A szociális hozzájárulási adó mértéke

2012. január 1- 2016. december 31. 

27%

2017. január 1 - 2017. december 31.

 22%

2018. január 1-jétől

19,5%