• 
• 

Új év, új adótörvények: változások 2024-től

2022. évi adóváltozások – Hogyan adózunk 2022-ben?

Számos adóváltozás lép életbe januártól, áfa, adótervezés, tao, szja, kiva, szocho, vagy hipa terén, van mire figyelniük a cégeknek. A társaságok számára fontos, adózást érintő 2022-től életbe lépő változásokról íme egy áttekintés – az RSM Blog összefoglalója.

ÁFA – eÁfa, fordított áfa, behajthatatlan követelések

1. Áfabevallási tervezet

Az eredetileg 2021-re tervezett eÁFA tervezet kiajánlása egyelőre lekerül a napirendről. Az adóhatóság ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít az online számla adatszolgáltatás minőségére, adattartalmára. Mindemellett a Pénzügyminisztérium korábbi nyilatkozata alapján bővülhet majd a gép-gép kapcsolaton keresztül az adózók által is lekérdezhető adatok köre.

2. Fordított adózás szabályainak időbeli kiterjesztése

A veszélyhelyzethez kapcsolódó 613/2021. (XI. 8.) Korm. Rendelet meghosszabbítja a gabonatermékekre, illetve vas-és acéltermékekre vonatkozó fordított adózás alkalmazását, ennek megfelelően a fordított adózás ezen termékekre 2022. június 30-át követően is alkalmazandó lesz.

A hosszabbítással a cél továbbra is a tisztességes piaci szereplők érdekeinek hosszútávú megóvása, valamint a gabonatermelők piaci igényeinek kielégítése.

3. Behajthatatlan követelések áfája elévülési időn túl

Jövőre önellenőrzés keretében kérhető vissza azon behajthatatlanná vált követelések áfája, amelyek teljesítési dátuma még nem évült el. A teljesítés tekintetében elévült, de 2021. június 10-e után behajthatatlanná vált követelések áfájának érvényesítésére speciális kérelmezési eljárásban lesz lehetőség, a behajthatatlanná válástól számított 1 éves jogvesztő határidőn belül.

4. Covid helyzettel kapcsolatos áfamódosítások

A járványhelyzetre tekintettel a kormány általános forgalmi adó mentességet rendelt el az alábbi esetekben:

• Termék importja az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv által, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében importálja a terméket, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti tovább ellenérték fejében az importált terméket.
• Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az a Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv részére történik, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében szerzi be a terméket vagy veszi igénybe a szolgáltatást, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti, illetve nem nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást.

Központi Statisztikai Hivatal – Intrastat változások 2022. évre vonatkozóan

A KSH szigorítást vezet be az adatszolgáltatás terén a 2022. évben benyújtandó Intrastat jelentésekre vonatkozóan:

• kiszállítási irány esetén is kötelező lesz a „származási ország” és „Partner adószám” feltüntetése;
• új ügyletkódok kerülnek bevezetésre;
• a jelenlegi KN kódok is változni fognak.

Az adatszolgáltatás elmulasztása, hibás benyújtása esetén a KSH közigazgatási bírság kiszabása iránti eljárást kezdeményezhet az illetékes kormányhivatal előtt. A bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100.000 forinttól 2.000.000 forintig; hamis adatszolgáltatás esetén 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.

Társasági adózás

1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

2021. május 1-jén lépett hatályba a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény (Kekva tv.).

Alapítás feltételei:

• közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés;
• alapítói vagyonrendelés (tőkeminimum 600 millió forint);
• bírósági nyilvántartásba vétel.

A Kekva társasági adó szempontból belföldi illetőségű adóalanynak minősül, és adómegállapítása alapvetően a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával történik. Nem kell azonban az adót megfizetnie az adóalap azon része után, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül.

KEKVÁ-nak nyújtott ingyenes támogatás:

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül

• a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán elszámoltköltség;
• továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;
• valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;

Amennyiben a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó, hanem harmadik személy juttatja, úgy feltétel, hogy a harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismerje el.

Csökkenti az adózás előtti eredményt a KEKVA részére:

• az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 40 %-a,
• a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 %-a,
• a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 300 %-a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója támogatása esetén.

Az adóalap-csökkentő tétel maximált, a más hasonló adóalap csökkentő tételekkel együttesen számítva legfeljebb az adózási előtti eredmény összege lehet.

2. Kkv-k fejlesztési adókedvezménye

A kis- és középvállalkozások beruházásai esetén ismételten kedvezőbbé válik, vagyis csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár, ugyanis 2022. január 1-től

• kisvállalkozás esetén 50 millió forint,
• középvállalkozás esetén 100 millió forint

értékhatárral kell számolni.

3. Regionális fejlesztési térkép

A 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási térkép 2022. január 1-től lesz alkalmazandó. A cégek számára kiemelendő legfőbb pozitív változás, hogy Pest megye egésze önálló, ún. „a” régióként 50%-s maximális támogatási intenzitással szerepelni fog a térképen. Budapest azonban továbbra sem támogatható.

4. Globális minimumadó

Elfogadásra került az OECD kétpilléres globális adóreformja. Ennek második pillére a globális minimumadó bevezetésére vonatkozik. A tervek szerint az együttműködő tagországokban, köztük Magyarországon is bevezetésre kerül 2023-tól a globális minimumadó.

A globális minimumadó révén az érintett társaságok minimum 15 százalékos társasági adókulccsal adóznak majd. Figyelemmel arra, hogy az új szabályozás csak a 750 millió eurós éves konszolidált árbevétel fölötti multinacionális cégekre fog vonatkozni, így ez nagyságrendileg közel 2-3 ezer vállalkozást érint majd Magyarországon.

A szabályozás lényege, hogy amennyiben egy országban egy társaság effektív adókulcsa (azaz a nyereség és a ténylegesen fizetendő adó hányadosa) nem éri el a minimum szintet, úgy a fizetendő adó és a minimumadó közötti különbözetet a végső anyavállalat országa szedhetné be az anyavállalattól. Várhatóan lesznek azonban mentességek, illetve lehetőség lesz arra, hogy az effektív adókulcsba a társasági adó mellett egyéb adónemeket figyelembe vegyenek az adózók.

A minimumadóval kapcsolatban több tisztázandó kérdés is van még mint például, az anyavállalat és a leányvállalat hasonlóan szigorú kezelése, vagy akár a korábban megítélt, társasági adóra vonatkozó kedvezmények kezelése.

SZJA változások

1. 25 év alatti fiatalok adómentessége

A 25 év alatti fiatalok jövőre szja-mentességet kapnak az átlagkeresetig a bérjövedelmük, illetve további nem önálló tevékenységből származó, valamint egyes önálló tevékenységből származó jövedelmeik (pl. megbízási díj, vállalkozói jövedelmek stb.) után. A kedvezmény maximumát a KSH által közzétett teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete (megelőző év július havi) alapján kell meghatározni. Így 2022-ben akár 5.204.352 forint éves jövedelemig is mentesülhetnek az érintettek az adófizetési kötelezettség alól.

A jogosultság utolsó hónapja az a hónap, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Amennyiben a jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, akkor az adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezmény nem érvényesíthető például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre és a külön adózó jövedelmek nagy részére (például árfolyamnyereségre, osztalékra, kamatjövedelemre).

A módosítás következményeképpen az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka 2022-től akár teljes adó- és járulékmentességet élvezhet, hiszen az eddigi járulék- és szocho-mentesség mellett a korábban jelzett felső határig szja-mentessé is válik. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozókra 2022-től bevezetésre kerülő kedvező adózási szabályokkal kombinálva akár szja-, járulék és szocho-mentesség érhető el a köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanuló vállalkozók esetében is.

Fontos azonban kiemelni, hogy a kedvezmény érvényesítése a jogosult magánszemély társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét és a kifizető (munkáltató) szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét nem érinti.

Az új szabályt munkaviszonyból származó jövedelem esetében:

• a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
• a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevétel (pl. 2021. évi bónusz, prémium) adókötelezettségére, egyéb esetben pedig a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére kell először alkalmazni.

2. Gyermeket nevelők adóvisszatérítése

A családi kedvezményre jogosult magánszemélyek meghatározott összegig visszakapják a 2021. évi adójukat:

• az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó,
• a 15 százalékos mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadó része (9,5 százaléka) és
• a kisadózó vállalkozások tételes adójának 25 százaléka után.

Az adóvisszatérítésre minden olyan magánszemély jogosult, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

Az szja visszatérítésre jogosultsággal rendelkezők köre – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak szerint alakul:

• a gyermekük után családi pótlékra jogosultak, így a közös háztartásban élő vér szerinti szülő (élettárs is),örökbe fogadó szülő, szülővel együtt élő házastárs saját gyerek után, nevelőszülő, stb.
• a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs;
• várandós nő (91. naptól) és a vele közös háztartásban élő házastársa;
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy;
• rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy.

A kedvezmény összege legfeljebb 809.000 Ft.

Az adóvisszatérítés 2022. február 15-ig az alábbi körre vonatkozóan történik meg: aki családi pótlékban részesülők esetén (nyilatkozat sem kell);

családi pótlékban nem részesülő jogosult esetén akkor, ha a VISSZADO-nyomtatványon 2021. december 31-ig nyilatkozatot tett.

A 2021. december 31-i határidő elmulasztása esetén az adózó a 21SZJA adóbevallásban érvényesítheti 2022. május 20-áig a visszatérítéshez való jogát.

Természetesen a családi adókedvezmény is befolyásolja az szja-visszatérítés elérhető összegét, az annak levonása után fennmaradó szja visszatérítésére lesz lehetőség.

3. Kriptovaluta adózása

2022. január 1-jétől új szabályozást kap az Szja-törvényben a manapság slágertémának számító kriptovaluta adózása is.

Míg 2021. december 31-ig a kriptoeszköz bányászata önálló tevékenységnek, átruházása pedig egyéb jövedelemnek számít, és 15% személyi jövedelemadó mellett 15,5% szociális hozzájárulási adót is kell az ügyletek után fizetni, addig 2022. januárjától amennyiben a magánszemély adózónak kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek után nyeresége keletkezik, úgy csak 15% szja fizetés terheli, míg a szocho-t már nem kell megfizetni. Lényeges elemként említendő, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes.

Változik az adóalap meghatározása is, hiszen a jövedelem keletkezését a kriptoügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség fogja szolgáltatni.

A jogszabály alapján bevételnek a kriptoeszköz átruházásának, átengedésének (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értéke számít. Azonban bizonyos esetekben nem kell ügyleti bevételt számítani (egyéb feltételek mellett ha a bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át).

Fontos megjegyezni, hogy átmeneti rendelkezésként (kvázi amnesztia szabályként) szolgál az az előírás, hogy a 2022. előtt be nem vallott jövedelem a 2022. évi ügyleti eredményként lesz figyelembe vehető, azaz már az új szabályok alapján lehet ezek után az adókötelezettséget megállapítani.

4. Minimálbér változásának következményei

A bruttó havi minimálbér 2022. január 1-jétől 200 000 forintra történő megemelésének számos területen lesz vonzata, így például az alábbi területeken:

Az egyéni vállalkozó alapesetben akkor választhatja az átalányadózást, ha éves bevétele kevesebb, mint az éves minimálbér tízszerese (24 000 000 Ft).

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét (1 200 000 Ft – ami 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 Ft adómentes bevételi szintet is jelent egyben) meg nem haladó jövedelemig főállásban és mellékállásban nem fizet szja-t, mellékállásban pedig járulékot és szociális hozzájárulási adót sem.

A minimálbér 10 százalékáig adható csekély értékű ajándék (ideértve az utalványokat is),illetve szórakoztatási célú rendezvényen átadott, legfeljebb a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy juttatása az ideinél magasabb értékben is bérnél kedvezőbb adózás mellett lesz lehetséges 2022-ben.

A minimálbér emelkedésének köszönhetően több munkabérelőleget is nyújthat a munkáltató kamatmentesen anélkül, hogy adót kellene fizetnie.

Nagyobb értékben lesznek adhatók egyes adómentes juttatások is 2022-től, úgy, mint a veszélyhelyzetben adható távmunka rezsiköltség térítése, valamint a sportrendezvényre és kulturális eseményekre szóló belépőjegyek.

5. Cafeteria, SZÉP kártya változások

2022. december 31-ig meghosszabbították a SZÉP-kártya egyes alszámlái közötti átjárhatóságot, továbbá a SZÉP kártya alszámláin lévő összeg 2022. február 1-től 2022. május 31-ig élelmiszervásárlásra is elkölthető lesz.

A további kedvező szabályok, azaz a szocho mentesség, valamint a megemelt éves keretösszeg a jelenleg hatályos rendelkezések szerint 2021. december 31-vel megszűnnek, azonban kérdéses, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel várható-e ezen szabályozások meghosszabbítása is.

KIVA – 10 százalékra csökkenő adókulcs

2022. január 1-jétől 10 százalékra csökken a KIVA adókulcs, ezáltal az eddig is népszerű kiva szerinti adózás még vonzóbbá válhat a vállalkozások számára.

A KIVA-alanyiság megszűnését és a társasági adózásra történő áttérést tartalmazó bejelentést 2021. december 20-ig lehetett megtenni.

Szociális hozzájárulási adó: 13 százalék

2022. január 1-től 15,5%-ról 13%-ra csökken a szociális hozzájárulás mértéke.

Az adómérték csökkenésének következtében változik az összevont adóalap megállapításánál alkalmazandó 87 százalékos szabály, vagyis amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, úgy 2022. január 1-jétől a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

A szociális hozzájárulás csökkenéssel összhangban az kifizetői ekho mértéke is 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

A minimálbér növelésének hatására természetes személyek szociális hozzájárulási adófizetési felső határa is változik, 2022. január 1-től 4.800.000 Ft-ra emelkedik.

Reprezentáció és üzleti ajándék

2022. január 1-től ismét kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után (a mentesség 2021. június 10. és a 2021. december 31. közötti időszakra él).

Megszűnik a szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-től

2022. január 1-től megszűnik a szakképzési hozzájárulás, és ezzel egyidejűleg kiegészül a Szocho tv. a szakképzési hozzájárulást érintő kedvezményekkel (duális képzés adókedvezménye, tanulószerződések és együttműködési megállapodások esetén a kifutó képzéseknél is érvényesíthető adókedvezmény).

Helyi iparűzési adó

2022-ben is hatályban maradnak a HIPA-könnyítésre vonatkozó szabályok. Vagyis a 4 milliárd forint árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalékban maximalizált. A kedvezmény átmeneti támogatásnak, vagy döntés szerint de-minimis támogatásnak minősül.

Akik 2021-ben nem nyilatkoztak a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban, vagy a kedvezményt átmeneti támogatásként kívánják igénybe venni, azoknak 2022. február 25-ig nyilatkoznia kell (kivéve KATÁ-sok). Ezt várhatóan a 22NYHIPA nyomtatványon kell majd megtenni. Fontos kitétel, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem veheti igénybe az átmeneti támogatást.

Ahol 1 százaléknál alacsonyabb a HIPA mértéke, ott ezt az alacsonyabb mértéket kell tartani. Emellett, az Önkormányzatok jövőre sem lesznek jogosultak az helyi és települési adók növelésére, újak bevezetésére.

Adóeljárást érintő változások

1. Adófizetési kedvezmények

A szabályozás 2022. június 30-ig hosszabbította meg a veszélyhelyzet alatt bevezetett rendkívüli fizetési könnyítések igénybe vételi lehetőségét. Ennek megfelelően, a vállalkozók egyszeri adómérséklést vagy részletfizetési kedvezményt/fizetési halasztást vehetnek igénybe a 2021. december 1-től 2022. június 30-ig terjedő időszakban előterjesztett kérelmükre függetlenül attól, hogy 2021-ben részesültek-e ilyen fizetési könnyítésben.

A fizetési könnyítések tartalma az eddigiekhez képest nem változott:

• Legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezett, és legfeljebb 5 millió forint összegű adóra kérhető, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza;

vagy

• az adózó kérelmére az adótartozás egy alkalommal, legfeljebb 20 százalékkal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelhető, feltéve, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. (Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető).

A fentiek szerinti adómérséklés és részletfizetés/fizetési halasztás egymással nem kombinálhatóak.

Jó hír azonban, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános korlátozások nem vonatkoznak a fentiek szerinti rendkívüli fizetési könnyítésekre. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli fizetési könnyítések a természetes személyektől levont SZJA-előlegre, SZJA-ra, járulékra, a beszedett adóra is kiterjednek, továbbá, az áfa-csoportos és tao-csoportos adóalanyokat is megilletik.

Egyéb adónemeket érintő változások

• A turizmusfejlesztési hozzájárulást 2021. december 31-ig nem kell megfizetni az arra kötelezetteknek, azaz 2022-től újra kell számolni ezzel az adónemmel is.
• A veszélyhelyzet 2022. június 30-ig meghosszabbításra került.
• A veszélyhelyzet meghosszabbításának következtében június végéig továbbra is alkalmazható lesz a távmunkavégzés esetén adómentesen adható költségtérítés a minimálbér 10 százalékáig. Fontos a megfelelő dokumentálás, azaz munkaszerződésbe szükséges foglalni a távmunkavégzést, és megfelelő nyilvántartás szükséges az otthoni munkavégzés igazolására, tekintettel arra, hogy az otthon töltött napokra adható.
• A társasági adó elhatárolt veszteség szabályozásához hasonló veszteségelhatárolási szabályokat alkalmazhatnak a következő évtől az energiaellátók jövedelemadójának – azaz a Robin Hood adó – alanyai. A rendelkezés már a 2021-es adóévre is érvényesíthető.
• 2022. február 1-től 2,5 százalékról 2,7 százalékra nő a kiskereskedelmi adó felső sávjára vonatkozó adómérték.

^{Forrás: https://mkvkok.hu/mi-var-rank-2021-ben-az-adozas-teruleten-1}

---

2022-es változások a bérszámfejtés kapcsán

Az év eleje a cégek bérszámfejtése kapcsán mindig ellenőrzéssel és a jogszabályi változások áttekintésével indul. 2022. januárjában a társaságoknak, a munkáltatóknak tisztában kell lenniük a bérszámfejtéshez kapcsolódó adózást - szja, szocho - egészségbiztosítást, minimálbért érintő változásokkal.

2022. január 1-jétől a minimálbér bruttó 200.000 forint, míg a garantált bérminimum bruttó 260.000 forint. Figyelni kell a részmunkaidős foglalkoztatás arányában is a módosításokra!

Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék, 2022. január 1-től ezzel a járulékkulccsal kell számolni. A szakképzési hozzájárulás 2022-től megszűnt, tehát nincs 1,5 százalékos munkáltatói kötelezettség.

SZJA kedvezmények

• Fontos változás, hogy 2022. január 1-től él a 25. életévét be nem töltött fiatalok kedvezménye. A kedvezménnyel csökkenthető például a bérjövedelem, a megbízási díj, az őstermelői jövedelem, az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, vagy vállalkozói kivét. 2022-ben a kedvezményre jogosító jövedelmi plafon havi összege hónaponként 433.700 forint, amely 65.055 forint adómegtakarítást jelenthet.
• 2022. január 1-jétől – nem változott - az érvényesíthető családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy eltartott esetén 66.670 forint,
• kettő eltartott esetén 133.330 forint,
• három és minden további eltartott esetén 220.000 forint.

• A négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében 2022-ben is lehetőség van az összevont adóalap csökkentésére, ezáltal az adómentesség elérésére. A jogosultak körébe tartozik az a négy vagy több gyermeket nevelő vér szerinti vagy örökbefogadó anya, aki az általa nevelt gyermekekre tekintettel családi pótlékra jogosult. Továbbá amennyiben a családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, vagy a jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg, és az előzőek alapján figyelembe vehető gyermekek száma eléri a négy főt. Az adómentesség nem minden kifizetési jogcímre vonatkozik automatikusan! Ilyen például az ingatlan-bérbeadás, az osztalék, EKHÓS, KATA-s bevétel.

Fontos, hogy aki tavaly tett ilyen nyilatkozatot és fennáll a jogosultsága, annak a nyilatkozatot nem szükséges ismét kitöltenie!

• A személyi kedvezményt 2022-ben is adóalap-csökkentő tételként kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a jogosult magánszemély az összevont adóalapját a minimálbér egyharmadának megfelelő összeggel csökkentheti 100 forintra kerekítve. A jogosultsági feltételek nem változtak. 
• 2022. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 8.400 forint/hó, azaz 280 forint/nap.
• Béren kívüli juttatásokra vonatkozóan a kedvezményes közterhek a SZÉP-kártyák esetében 2022.01.01-től módosultak. Béren kívüli juttatásként 28% szocho és szja fizetendő. A kedvezményes keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, ami utána munkáltatóknak 33,04% kötelezettséget kell megfizetni. 

A SZÉP alszámlák között megmarad az átjárhatóság, valamint 2022. február 1. és május 31. között a SZÉP kártya alszámlákon elérhető egyenlegeket hideg élelmiszer vásárlására is fel lehet használni.

A SZÉP-kártya támogatások kedvezményes keretösszegei 2022-ben

A rekreációs kedvezményes keretösszeg összesen 400 000 forint lehet, az alszámlákra utalt kedvezményes keretösszegek a következők:

• SZÉP-Kártya szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
• SZÉP-Kártya vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
• SZÉP-Kártya szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás;

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a maximum napi kifizethető összeg 18.400 forint/nap/fő, ami további adófizetési kötelezettséggel nem jár. Órabér esetében minimálbér esetén 978 forint, szakképzettséget igénylő munkakörben viszont 1.301 forint. Fontos, hogy EFO foglalkoztatás esetében is az Mt. szerinti kötelezettségek is járnak a munkavállaónak, mint például az éjszakai pótlék. Az egyszerűsített foglalkozás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint, filmipari statisztamunka esetén 4000 forint.

EKHO, gyed, gyes, táppénz

• Az EKHO munkáltatói kötelezettsége 13 százalékra csökken. A minimálbér változása okán azonban bruttó 200.000 forint alapján kell a kötelezettségeket megállapítani.
• A GYED maximum összege bruttó 280.000 forint.
• A GYES összege bruttó 28.500 forint és az öregségi nyugdíj összeg is 28.500 forint.
• A táppénz napi maximuma bruttó 13.333 forint (ennek összege is a minimálbérhez kapcsolódik)
• A 2021. évi M30-cas munkáltatói igazolásokat legkésőbb 2022. január 31-ig idén is át kell adni a munkavállalók részére. 

^{Forrás: https://www.rsm.hu/blog/berszamfejtes/2022/01/2022-es-valtozasok-a-berszamfejtes-kapcsan}

---

MI VÁR RÁNK 2021-BEN AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN

Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok* alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!

Általános forgalmi adó

A legtöbb és legnagyobb horderejű változások az általános forgalmi adózásban, illetve az EKÁER szabályokban lesznek. Kezdjük hát mi is ezekkel az áttekintést.

Online számla adatszolgáltatás és áfa bevallási tervezet

A korábbi tervekkel összhangban 2021. január 1-jétől (3 hónap türelmi idő mellett) véglegesen kiterjesztésre kerül az online számla adatszolgáltatás rendszere, immár a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlák tekintetében is.

2021 júliusától pedig az adóhatóság a rendelkezésére álló számla információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa bevallási tervezetet. A tervezetben megállapítják a fizetendő adót, valamint javaslatot tesznek az áthárított előzetesen felszámított áfa alapján a levonható adóra is. A tervezet adatait az adózónak kell majd szükség szerint módosítania, javítania. Az szja bevallás tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfa bevallási tervezet csak annak kifejezett elfogadásával válik majd valódi bevallássá.

A szakmában komoly viták folynak a tervezet hatékonyságáról és lehetséges adminisztráció csökkentő hatásáról. Az biztos, hogy maga a számlák könyvelésének kötelezettsége nem szűnik meg, s a tervezet elfogadását, véglegesítését mindenképpen komoly ellenőrzési munka kell majd megelőzze.

EKÁER

2021. január 1-jétől az EKÁER szempontból kockázatosnak nem minősülő termékek esetében teljesen megszűnik majd a jelentési kötelezettség. A jövőben már csak a megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó ún. „kockázatos termékek” tartoznak az EKÁER hatálya alá. A kockázatos termékek körének esetleges bővüléséről eddig nem született rendelkezés. Az EKÁER-kötelezettségek nem, illetve hibás vagy hiányos teljesítése esetén továbbra is az áru értékének 40%-ig terjedő mulasztási bírság lesz majd kiszabható.

Elektronikus kereskedelem

Uniós jogharmonizáció eredményeként születtek meg a 2021. július 1-től hatályos elektronikus kereskedelmet szabályozó rendelkezések. A változásokban érvényesül az adminisztrációs és adófizetési ügymenet egyszerűsödése, valamint a rendeltetési tagállam szerinti adóztatás erősödése.

Főszabály szerint az uniós távértékesítéseknél a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó. Az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében azonban a meghatározott egységes 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó értékesítések esetén a teljesítés helye a letelepedés szerinti tagállam, bár az adózó értékhatár alatt is választhatja a főszabály szerinti adózást. Az értékhatár felett ugyanakkor a végső felhasználó letelepedése szerinti államának az áfakulcsát kell alkalmazni az értékesítésre.

Kedvező változás, hogy a célországbeli regisztrációs kötelezettség megszűnik, helyette az Uniós szinten kibővített OSS – azaz egyablakos uniós – rendszer alkalmazható. Eszerint a távértékesítő saját nyelvén, egységes portálon keresztül tehet eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének.

Az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítésére, amikor az adóelkerülés kockázata különösen magas, adófizetésre kötelezetté teszik azokat az adóalany elektronikus felületeket (platformokat), amelyek más adóalany, azaz az értékesítők, által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. Ennek érdekében fikcióval két ügyletre kell bontani a termékértékesítést, és úgy kell tekinteni, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.

További módosítás, hogy az Uniós vámszabályokkal összehangoltan, a harmadik országból érkező 22 eurós értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelések

A törvény kibővíti 2021. január 1-től a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalapcsökkentési, visszaigénylési lehetőségek körét a magánszemélyekkel szemben fennálló követelések beemelésével. Átmeneti rendelkezésként visszamenőlegesen 2015. december 31-ig lehetővé teszik az áfa visszaigénylést. Rugalmasabb lesz a fennálló követelés időtartamának meghatározása is, a polgári törvénykönyv szerinti elévülési idővel összhangban szabályozzák a visszaigénylés feltételéül szolgáló éven belül fennálló követelésekhez kapcsolódó visszaigénylési lehetőséget.

Munkaerő kölcsönzés, illetve építőipart érintő szabályok

A munkaerő kölcsönzéshez kapcsolódó fordított áfa kivezetése mellett, továbbra is fennmarad az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzés fordított adózása minden építési-szerelési munka vonatkozásában.

Az újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa 2021. január 1-től visszavezetésre kerül a 2021. január 1. utáni ügyletek tekintetében. A szabályozás 2022. 12. 31.-ig hatályos.

Csoportos adóalanyiság

A csoportos adóalanyiság létrehozásának, megszüntetésének időpontja megválasztásában nagyobb szabadságra ad lehetőséget a törvény. Eszerint az adóalanyok maguk választhatnak, hogy mely időponttól kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását, vagy megszüntetését, illetve valamely tag mikortól szeretne csatlakozni, kiválni a csoportból. A törvény lehetőséget teremt továbbá a csoport váltás folyamatosságára is.

Kisadózókat érintő változások

Jelentős változások várhatóak a kisadózók háza táján is.

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 11%-ra csökken. Emellett, a törvényi változtatás kedvező feltételeket teremt a KIVA alanyok körének bővítésére. Mind a belépési, mind a kilépési értékhatár eltolása szélesebb alkalmazhatóságot teremt az adóalanyok számára. Közelebbről a kisvállalati adóalanyiság bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd Ft-ra, míg a kilépési értékhatára 6 milliárd Ft-ra emelkedik 2021-ben. Vigyázat azonban, mert a bevételi értékhatárokat a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen kell figyelembe venni, amely sajnos továbbra is sok hazai vállalkozást zár ki ennek az egyébként kedvező adónemnek az alkalmazása alól – jellemzően azokat, amelyek vállalatcsoporthoz tartoznak.

Módosítják a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályait is, bezárva ezzel egy kiskaput. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis – a számviteli törvény korábbi módosításának következtében – a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adós évben keletkezett eredmény után nem kellene (eddig nem is kellett) adózni. Ez nyilván visszaélésekre ad lehetőséget, ezért a módosítás biztosítja e nyereség adózását, valamint azt is, hogy a szükséges adatok az adózók rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettséget vezetnek be.

Könnyítés történik abban a tekintetben is, hogy az adóalanyiság adótartozás miatt ne szűnjön meg minden esetben. Jelenleg ugyanis, ha a kivás vállalkozásnak 1 millió forintot meghaladó nettó módon számított, a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása van a naptári év utolsó napján, akkor kiesik a KIVA alól. Ezt eddig igazolási kérelemmel sem lehetett orvosolni, ráadásul az újabb belépést is átmeneti időhöz kötötte a jogszabály. Az új rendelkezés szerint a jövőben megmaradhatna a KIVA alanyiság, ha az adótartozást az adóalany a NAV határozatának véglegessé válásáig megfizeti. Az adóhatóság ez esetben visszavonná a megszűnésről rendelkező határozatát.

KATA

2021. évtől jelentősen szigorodnak a KATA szabályok.

2021. január 1-jétől 40%-os büntető adót vezetnek be az olyan cégek számára, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket. (A kapcsolt vállalkozások által ugyanazon katás vállalkozótól befogadott számlák értékét a 3 millió forint érték megállapítása során össze kell számítani.) A plusz terhet nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve, ha külföldi - ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terheli a büntetőadó. Már egy éve napirenden volt a KATA szabályainak módosítása. Köztudott ugyanis, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein. A fenti szabályozást azonban kihirdetése óta rengeteg kritika érte, úgy tűnik a büntető adó mértéke – talán ezek hatására is – bújtatott módon fog csökkenni.

A kihirdetésre váró módosítás szerint kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében. Ezekben az esetekben a 40%-os adót ugyanis nem a kifizető, hanem a kisadózó vállalkozás köteles megfizetni. Itt az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak „csupán” 71,42 százaléka lenne. Ezzel a büntető adó effektív mértéke körülbelül 29%-ra (pontosan 28,568%) mérséklődik.

Érdemes azonban a részletekre is ügyelni! Hiszen a módosítás eleve nem minden „büntető adó tételre” vonatkozna, hiszen a katás vállalkozások magyar megrendelőit továbbra is sújtja a 40%-os adó.

Személyi jövedelemadó

Személyi kedvezmény

Átalakul a személyi kedvezmények köre, melynek értelmében a jelenleg a minimálbér 5%-ig igénybe vehető adókedvezmény jövőre az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként vehető majd figyelembe a minimálbér harmadának a mértékéig. Az szja megtakarítás várhatóan 8.055 Ft lesz havonta (a minimálbér esetleges növelése ezt is befolyásolhatja), azaz a kedvezmény összege nem változik, csak az érvényesítés módja.

Súlyosan fogyatékos személynek továbbra is azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. Kormány rendeletben felsorolt betegségben szenved, valamint rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Orvosi igazolás, illetve fogyatékossági támogatásról, rokkantsági járadékról szóló határozat alapján érvényesíthető a kedvezmény.

A kedvezmények érvényesítési sorrendje: első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény.

Munkáltatói juttatások

A jelenleg hatályos SZJA törvény különbséget tesz az éves rekreációs keret meghatározásában költségvetési és más munkáltató között, amelynek értelmében a költségvetési szervek esetében adható SZÉP kártya juttatás éves rekreációs keretösszege 200.000.- Ft, míg más munkáltató esetén 450.000.- Ft. A kihirdetésre váró rendelkezések 2021. január 1-jétől éves 450.000 forintban egységesítik a rekreációs keretösszeget.

Azonban a speciális vészhelyzeti intézkedések felülírják a SZÉP-kártya juttatások keretösszegeit és adózását. Eszerint a rekreációs keretösszeg 2020. évben, valamint 2021. január 1. és 2021. június 30. között 400.000.- illetve 800.000.- Ft-ra emelkedik és az egyes zsebek értékhatárai is magasabbak, azaz a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára 400 ezer forint, a vendéglátás “zsebbe” 265 ezer forint, szabadidős felhasználásra 135 ezer forint utalható béren kívüli juttatásként.

A szociális hozzájárulási adómentesség is fél évvel meghosszabbodik, azaz csupán 2021. június 30-át követően tér vissza a szociális hozzájárulási adó, ekkor is csak 15,5% mértékben.

Szintén a veszélyhelyzeti intézkedésekhez kapcsolódott az adómentesen adható járványügyi szűrővizsgálat bevezetése, a már adómentes védőoltás mellett.

Online adóelőleg nyilatkozat

A magánszemélyek egy korábban hatályba lépett törvénymódosítás eredményeként elektronikus formában is megtehetik adóelőleg nyilatkozatukat ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal. A beadott nyilatkozatot a NAV továbbítja a foglalkoztató felé. A 2021-től hatályba lépő törvény-módosítás szerint a NAV a Magyar Államkincstár számára is továbbítja az adóelőleg-nyilatkozatokat, ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik. Ezzel a kincstári számfejtési körbe tartozó magánszemélyek számára is elérhetővé válik az online adóelőleg nyilatkozat megtétele.

Társasági adó

Fejlesztési tartalékképzés

A koronavírus gazdasági következményeit beruházások ösztönzésével próbálják meg enyhíteni. Ennek egyik módja a társasági adó törvényben a fejlesztési tartalék képzése, amely gyakorlatilag adóhitelül szolgál, melyet az eszköz használati idején szétosztva az értékcsökkenés révén fizetünk vissza. A szabályozás 2020-ban már kiterjesztésre került. Ennek értelmében a társasági adóalap csökkenthető az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeggel, legfeljebb az adózás előtti nyereséggel, és legfeljebb 10 milliárd forinttal. 2021. január 1-től további kedvező módosítás a 10 milliárd forintos korlát eltörlése.

Telephely szabályok

Szigorodnak a telephelyekkel kapcsolatos szabályok is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adóköteles lehet. A jövőben a Magyarországról nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek majd a külföldi vállalkozás számára, ha a magyar jelenlétet – akár fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együtt kell vizsgálni!

Ezen felül Magyarország kihasználja a más tagállamokkal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményei nyújtotta lehetőségeket. Egyezményes helyzetben ugyanis minden esetben telephely keletkezik majd, ha az egyezményben szereplő telephelyfogalomnak megfelel a magyar jelenlét. Tehát a külföldi Magyarországhoz köthető tevékenysége akkor is adóköteles lesz hazánkban, ha a társasági adó szabályok ezt nem tennék kötelezővé, viszont a vonatkozó egyezmény alapján erre lehetőség van. Ez a merőben új gondolatmenet felerősíti a nemzetközi adózás jelentőségét.

Energiahatékonysági beruházások

Az elmúlt időszakban a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével párhuzamosan nőtt a kereslet az elektromos autókra. Bár ezek a járművek jellemzően drágábbak, mint hagyományos benzin és gázüzemű társaik, a többletköltségeket némileg ellentételezni tudták az alacsonyabb működési költségek, valamint vonzó lehetett az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételének lehetősége is.

A személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén azonban az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét ezentúl nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, „csak” a vállalati adókedvezmény nem lesz majd igénybe vehető. A korlátozás már idén, a kihirdetés követő 31. napon hatályba lép.

Ellenőrzött külföldi társaság

Ismét finomhangolják az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat. Nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az a külföldi személy, amely a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel, illetve telephellyel.

Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tételek kerülnek kiegészítésre azt célozva, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól. Így csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor keletkezett nyereség.

Behajthatatlanná váló követelés kapcsolt vállalkozások esetében

A jövőben nem lesz már szükség a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentésre. Helyette az adózó az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell, hogy vezessen.

Egyéb

A számviteli törvény módosítása értelmében az elengedett osztalék-tartozást nem egyéb bevételként kell kimutatni, hanem az eredménytartalék növekedéseként. Ezzel összefüggésben, hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése esetén, hiszen annak a továbbiakban nincs olyan eredmény-hatása az egyéb bevételeken keresztül, amit ki kellene vagy lehetne korrigálni. Az osztalékot megállapító társaság tagjának – a tulajdonrésszel rendelkező vállalkozásnak – pedig meg kell megnövelnie az adóalapját az elengedett osztalék-követelés kapcsán, ilyen növelési kötelezettség korábban nem merült fel.

Jogharmonizációs pontosítás tisztázza, hogy a 2019-ben bevezetett úgynevezett tőkekivonási adó („exit tax”) részletekben történő megfizetését nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazni kell. Mindezek alapján, ha egy magyar vállalkozás befejezi működését, vagy akár csak a korábban folytatott üzleti tevékenységét csökkenti, és ezeket külföldre helyezi át, a transzferár szabályok mellett a tőkekivonási adóval is számolni kell.

Helyi adók

Iparűzési adó

Ne felejtsük azt a jó hírt, hogy a nyári adócsomag hatására idén először a helyi iparűzés adóban sem kell év végén feltöltési kötelezettséggel számolni.

Az iparűzési adó kapcsán jelentős könnyítés lehet a vállalkozások számára a 2021. évtől az, hogy az állami adóhatósághoz benyújtott egyetlen bevallással eleget tehetnek adóbevallási kötelezettségüknek az egységesített formanyomtatványon.

További kedvező rendelkezés az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó megszűnése. A 180 napot meghaladó tevékenység telephelyet keletkeztető jellege azonban fennmarad.

Megerősítésre kerül a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége, amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet hatással van a nettó árbevételre, vagy az azt csökkentő költségekre. A társasági adótörvénnyel összhangban, az ott meghatározott vállalkozásoknál kerül majd alkalmazásra ez az új szabály.

2021-től módosul az adóalapmegosztási szabályozás. A változással bevezetésre kerül, hogy a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek tekintetében az eszközértéket a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni, ezzel megszüntetve egy adóelkerülési kiskaput.

Reklámhordozók építményadója

Megszűnik a reklámhordozók után fizetendő helyi építményadó kötelezettség is.

Gépjárműadó

2021 január 1-jétől a gépjárműadóhoz kapcsolódó adóhatósági feladatok az önkormányzatoktól átkerülnek az állami adóhatóság feladatkörébe.

Jövedéki adó

A cigaretta, és valamennyi dohánytermék esetében jelentősen növekszik a jövedéki adó mértéke. Az emelésre két lépésben kerül sor 2021. január 1-én és április 1-én.

A pálinkára vonatkozó bér- és magánfőzés évi 86 liter párlat mennyiségig adómentes lesz 2021. január elsejétől.

Illetékek

Jövő évtől jelentősen csökkentik a közigazgatási hatósági eljárások illetékterhét azzal, hogy az illetéktörvényben meghatározott elsőfokú hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettséget megszüntetik. Közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása miatt, továbbá egyes okmányilletékek, illetve az adó és értékbizonyítvány kiadása után fogunk majd fizetni.

Adózás rendje

A megbízható adózók számára emelkedik az azonnali adófizetési könnyítések értékhatára a korábbi 1,5 millió forintról, 3 millió forintra.

A magánszemélyek pedig 500 ezer forint helyett már 1 millió forintig vehetik majd igénybe a 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget. Ugyancsak a természetes személyeket illeti meg majd az a jog, hogy szja bevallásukban 200 ezer forint helyett már 500 ezer forintig igényeljék az szja és szochó pótlékmentes részletfizetést. Erre ráadásul 6 helyett 12 hónapra lesz lehetőség.

Reméljük, összefoglalónk segíti az év fordulójához kötődő adózási feladatok ellátását, és a jövő évre való felkészülést! Jó munkát ehhez mindenkinek!

* A cikk publikálását követően, a 261. Magyar Közlönyben jelent meg az Egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény:

https://magyarkozlony.hu/.../430aa392d6682aa9.../megtekintes

 Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központjának oktatatói, a Leitner & Leitner munkatársai készítették

 ^{Forrás: https://mkvkok.hu/mi-var-rank-2021-ben-az-adozas-teruleten-1}

---

ADÓVÁLTOZÁSOK 2020

RENDKÍVÜLI GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről fog szólni ez a bejegyzés. Részletesen tárgyalni fogjuk a meghozott azonnali gazdasági intézkedéseket és a vállalkozásokra gyakorolt hatásait.

Azonnali gazdasági intézkedések 4.

105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról

a) csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
b) egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
c) létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására;
d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó;
e) munkavállaló: az Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül;
f ) távolléti díj: a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj  alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is;
g) veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet.

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha
a) a munkavállaló
aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
ac) nem tölti a felmondási idejét,
b) a munkaadó
ba) a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros
összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
bd) legalább hat hónapja működik, és
be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő
tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

(1) A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
(2) A támogatás időtartama három hónap.
(3) A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
(4) A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
(5) A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
(6) A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
(7) A támogatás köztehermentes.

(1) A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
a) csökkentett munkaidőben,
b) a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.

(2) A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
a) a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
b) azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való
visszatérésnek
c) azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

(3) A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,
és

c) azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
d) azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
e) azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

(4) Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.

(1) A támogatás akkor nyújtható, ha
a) a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
b) a munkaadó
ba) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön
jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
bb) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás
nincs folyamatban,
és
bc) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.)
Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
c) a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
(2) Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a, valamint 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz.

(1) A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható.
(2) A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
(3) Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában – a (9) és (10) bekezdésben foglaltakat kivéve – csak egy alkalommal nyújtható be kérelem. Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem.
(4) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az 1. § a) pontja és 4. § (1) bekezdés szerinti megállapodást.
(5) A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.
(6) A kormányhivatal
a) a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását;
b) határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
c) ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
(7) A kormányhivatal e rendelet szerinti feladatköreivel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szerv a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter.
(8) A (6) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.
(9) Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
(10) A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

(11) A kormányhivatal kezeli a támogatás megállapításához szükséges, kérelemmel összefüggő, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat, az Flt. 57/D. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.
(12) Az Flt. szabályait e rendelettel összhangban kell alkalmazni.
 

A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap címből nyújtható.

Megszűnik a támogatás,
a) ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
b) ha a munkavállaló
ba) munkaviszonya megszűnik,
bb) a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
c) ha a munkaadó
ca) a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
cb) a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
d) ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
e) ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

(1) A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.
(2) A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időszak leteltét követően kerül sor.
(3) A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
(4) A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható.
(5) Mentesül a munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
(6) Az Flt. 21. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség esetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.
(7) Az (1) és (4) bekezdésben foglalt befizetés kötelezettségre az Flt. visszakövetelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Flt. 21. § (4) és (4a) bekezdésének kivételével.
(8) Az (1) és (4) bekezdésben foglalt befizetés kötelezettség nem teljesítése esetén az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 57. alcíme szerint kell eljárni.

Azonnali gazdasági intézkedések 3.

Azonnali gazdasági intézkedések 2.

1. 81.480 kisvállalkozónak adnak adómentességet 06.30-ig a kata adózók közül

• fodrászat,
• szépségápolás,
• festés, üvegezés,
• villanyszerelés,
• egyéb humán egészségügyi ellátás,
• előadóművészet,
• víz, gázfűtésszerelés,
• épületasztalosság,
• járóbetegellátás,
• padló és falburkolás,
• testedzési szolgáltatás és egyéb sporttevékenység,
• idősek, fogyatékosok ellátása

2. 03.01 előtt keletkezett kata adótartozásokra haladékot adnak – veszélyhelyzet lejárta utáni negyedévben kell befizetni

3. Mentességet kapnak a médiaszolgáltatók

4.  Kilakoltatásokat és a lefoglalásokat felfüggesztik

5. Adóvégrehajtásokat felfüggesztik, a fennálló adótartozást elég lesz a veszélyhelyzet lejártát követően befizetni

6. A veszélyhelyzet alatt lejáró gyes, gyet, gyed jogosultságokat meghosszabbítják, az édesanyákat jelenlegi státuszukban tartják a veszélyhelyzet idejére.

Részletek

Nincs végrehajtás 2020.03.23-tól

A Kormány 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelete - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével  a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

Viszont a inkasszó megnevezést nem használja, és a folyamatban lévő végrehajtásokról ír.

Családtámogatási eljárások maradnak

A Kormány 58/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

A gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.

Gyed, gyes, gyet hosszabbodik

A Kormány 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

Gyermekgondozási díjra, gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.

Érintéses fizetés összege emelkedik

A Kormány 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelete - Az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről

Pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.

Járulékcsökkentések

Kire vonatkozik a kedvezmény? Nem mindenkire! Csak aki a mentesített tevékenységeket végzi.

Mentesített tevékenységek

Akik tényleges főtevékenységként végzik a következőket:

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f ) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)

l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04) és
n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30).”

„o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).”

Mit jelent a tényleges főtevékenység?

Amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Milyen kedvezmények vannak?

Nem kell szochót fizetni

A Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete - Közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól

Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,

b) egyéni vállalkozónak,

c) társas vállalkozónak.

Járulékfizetési kötelezettség max 7.710 forint

a) munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,

b) egyéni vállalkozó és

c) társas vállalkozó

kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell megfizetni.

Azaz nem kell megfizetni a  nyugdíjbiztosítási járuékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, pontosabban max 7.710 forintot.

SZJA-t kell fizetni, arra nem vonatkozik a kedvezmény!

2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.

Attól, hogy nem fizetsz járulékot, még jogosult vagy az ellátásokra

... nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Nem kell szakképzést fizetni

Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.

Rehabilitációs hozzájárulás az eddigi 2/3-a lesz

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.

KIVA

Tényleges főtevékenységként mentesített tevékenységet folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást
a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

KATA változások - kinek nem kell katát fizetni?

(8) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),

2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),

3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),

4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),

5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),

6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),

7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),

8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),

9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),

10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),

11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),

12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),

13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),

14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),

15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),

16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),

17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),

18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),

19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),

21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),

22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),

23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),

24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),

25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és

26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól.

E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

Tehát kire vonatkozik a mentesítés a kata megfizetése alól?

(a jelenlegi értelmezés szerint - várhatóan lesz róla a Nav oldalán állásfoglalás)

- februárban legyen katás

- legyen a mentesített tevékenységek közül bejegyzett tevékenysége - nem kell, hogy főtevékenység legyen

- és ezt a tevékenységet már végezte februárban.

Nem tudjuk, hogy

- automatikus lesz-e a kata alóli mentesítés vagy kérni kell majd valamilyen nyomtatványon

- csökken-e a kata keret, ha nincs kata fizetés, de mivel ilyet nem ír a rendelet, várhatóan nem fog csökkeni a keret.

- a mentesítés alatt lehet-e bevételt szerezni, de ilyet sem ír a rendelet, úgyhogy valószínűleg lehet. Amit nem tudunk, hogy ez után kell-e fizetni %-os adót.

Ahogy lesz több információ, kiegészítjük ezt a bejegyzést.

Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

2020.03.01. előtt fennálló kata tartozásra részletfizetési lehetőség

A veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó12. napjáig – fizetheti meg.

Pótlékot nem számítanak fel rá (ha határidőben fizeted).

Aki az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot kell fizetni.

Azonnali gazdasági intézkedések 1.

2020.03.18. 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet

1. §

(1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

Ez nem azt jelenti, hogy nem kell kifizetni egyáltalán, hanem azt, hogy el lehet tolni a fizetését a részleteknek. De nem kötelező!

(2) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. § E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

Azaz 2020. március 18-tól az új hitelekre a maximum a jegybanki alapkamat + 5%.

3. §

(1) A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

4. §

(1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott

a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,

azaz aki ebben az ágazatban dolgozik, azok után nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni. Hogy pontosan kik tartoznak ebbe a körbe, és mi alapján lehet beazonosítani, arról később lesz részletes szabályozás.

b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

azaz nem kell levonni tőle a nyugdíjbiztosítási járulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, csak a 7.710 ft-ot. Viszont az szja nem járulék, úgyhogy azt szerintem kell vonni, de majd a részletes szabályokból kiderül.

(2) A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

5. § A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

6. §

(1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

További részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg. Ezeket is ki fogjuk ide írni és segítünk az értelmezésében.

Csak a katával kapcsolatos változásokat itt is összegyűjtjük.

Ha szüneteltetni akarod a vállalkozásod, akkor ez a bejegyzés segít lépésről lépésre képernyőképekkel.

Ha további segítséget szeretnél a jogszabályok értelmezésében, csatlakozz a Vállalkozás Okosan facebook csoportjához.

Ismét sok minden változik 2020-ban a vállalkozások világában.

Összeszedtük a legfontosabb változásokat, amelyek befolyásolják a vállalkozók életét.

Futótűzként terjedt az interneten, hogy változik a kata. Ez ugyan nem következett be, de a viharfelhők gyülekeznek, biztosan hozzá fognak nyúlni a katához 2020-ban. Addig is ki kell használni a kata előnyeit.

KATA VÁLTOZÁSOK 2020

Mégsem nyúltak a katához (még), de jelentős változások várhatóak a 2020-as évben.

Itt tudsz még többet olvasi a kata adózásról.

Ha katás vállalkozó akarsz lenni, vagy katás vállalkozóként szeretnél még jobban képben lenni, akkor ajánlom figyelmedbe a Kata Tanoda online tanfolyamunkat.

Megvan a 2020-as minimálbér

December 30-án nyilvánosságra hozták, hogy a már korábban megszavazott 8%-os mértékben változik a 2020-as minimálbér és garantált bérminimum.

Minimálbér

161.000 forint/hó, 926 forint/óra.

Alkalmi munkavállalóknál 6.299 forint/nap, 788 forint/óra (minimálbér 85 %-a).

Garantált bérminimum

210.600 forint/hó, 1.211 forint/óra.

Alkalmi munkavállalóknál  8.431 forint/nap, 1.054 forint/óra (garantált bérminimum 87 %-a).

Mentesített keretösszeg

A minimálbéres alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege (az a napi jövedelem, ameddig nem kell szja-t fizetniük) a napi minimálbér 130 %-a, 9.633 forint/nap.

A számukra kifizetett bér 14.820 forint/nap összegig számolható el költségként (napi minimálbér kétszerese).

Garantált bérminimumos  alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege 12.597 forint/nap (napi garantált bérminimum 130 %-a).

A költségként elismert összeg  14.820 forint/nap.

SZÁMLA KIÁLLÍTÁSI HATÁRIDEJE

Eddig a számla teljesítésétől számított 15 napon belül kellett kiállítani a számlát, ez most 8 napra változik.

Ez biztosan problémát fog jelenteni azoknak, akik például teljesítés igazolás mellett állítanak ki számlát pl. nagy vállalatok felé, és nem jön meg időben az aláírt teljesítési igazolás.

SZÁMLA ONLINE ADATSZOLGÁLTATÁS

Majdnem minden számláról online adatot kell szolgáltatni.

2020. július 1-től a belföldi áfaalanyok részére kiállított számlákat kell jelenteni, értékhatár nélkül. Azaz minden olyan számlát, ami nem magánszemély részére került kiállításra és belföldi a vevő. Ezért minden számlán szerepelni kell a vevő adószámának.

2021. január 1-től a magánszemélyek részére kiállított számlákat is jelenteni kell.

Számlát vagy nyugtát kell kiállítani az áfa-mentes ügyletekről is.

Ha szeretnéd tudni, hogyan kell regisztrálni, ebben a bejegyzésben találsz hozzá segítséget.

Számlázóprogramajánló - Billingo - Katásoknak

ÁFA bevallási tervezet

2021-től a Nav áfa bevallási tervezetet készítene az online jelentett számlák alapján.

KATA BEVALLÁS 2019

Járulékok

Egy járulék lesz, a Társadalombiztosítási járulék. Mértéke: 18,5%.

Összevonják a Nyugdíjjárulékot (10%) és az Egészébiztosítási és munkaerőpiaci járulékot( 4% + 3% + 1,5%).

Itt csökkenés nem lesz, csak a "két" járulékot összevonják egybe.

Az egészre igénybe lehet venni a gyermekek után járó családi kedvezményt. 2020. július 1-től.

Emelt járulékalap eltörlése - részben

Eddig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozói jogviszonyban emelt alap után kellett fizetni az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuékot, azaz a minimálbér vagy garantált bérminimum 150%-a után kellett megfizetni a 8,5%-ot, ezt eltörlik, nem kell felemelni az alapot.

Az említett jogviszonyokban megmarad az emelt alap (112,5%) a  szociális hozzájárulási adónál.

Minimumjárulék

Munkaviszonyban álló, biztosítottnak minősülők esetében a járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni.

2020. július 1-től a következő szabály lép életbe.

TB tb. 27. § Járulékalapot képező jövedelem (2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Eddig lehetséges volt akár havi 1 óra munkaviszonyban dolgozni és csak a havi 1 óra minimálbér vagy garantált bérminimum után megfizetni az előírt adókat és járulékokat.

Ez most is lehetséges, csak már egy kicsit többe fog kerülni.

Azaz bevezetik a minimum járulékot, aminek az alapja a minimálbér  30%-a.

Nézzük egy példán.

Valaki egy hónapban 5 órát dolgozik munkaviszonyban, és ezért kap 10.000 forintot.

Ebből levonják a 15% szja-t, ami 1.500 ft.

Viszont nem a 10.000 forint után kell megfizetni a 18,5%-os tb járulékot, hanem a minimálbér 30%-a után,

ami  161.000 * 30% = 48.300 forint, ezután kell a 18,5%-ot megfizetni, ami 8.936 forint,

De a munkavállaló 10.000 ft-ot keres, ebből kellene levonni az 1.500 forint szja-t és a 8.936 forint tb járulékot!

Akkor hogy is van ez? Ingyen dolgozott, és még fizessen is be plusz járulékot? Ezt még nem tudjuk, hogyan is fog működni.

És még a szociális hozzájárulási adónál is figyelembe kell venni ezt az alapot.

Nyugdíjasok járulékmentessége

Eddig csak a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után lehetett igénybe venni a járulékmentességet (szja 15%-ot továbbra is kell fizetni), most ez minden dolgozó nyugdíjasra is vonatkozna pl. tagi jogviszony.

Négygyermekes édesanyák szja-mentessége

2020. január 1-től nem kell szja-t fizetni a négygyermekes édesanyáknak.

2020.01.01-től a négy vagy több gyermeket nevelő anyukák szja mentességet kapnak, azaz azoknak a nőknek nem kell szja-t fizetni, akik minimum 4 gyerek után családi pótlékra voltak jogosultak (legalább 12 éven keresztül), függetlenül attól, hogy a gyerekek hány évesek. Apuka nem veheti igénybe ezt a kedvezményt.

Megmarad a családi kedvezmény is, amit a járulékokra is igénybe lehet venni, úgyhogy mindenféleképpen érdemes számolni.

A kedvezmény nyilatkozat alapján érvényesíthető, erre van új elektronikus nyomtatvány is.

Ez a kedvezmény nem vonatkozik a bérbeadásból, osztalékból, ingatlanértékesítésből származó jövedelmekre.

A családi kedvezmény mértéke változatlan maradt: 1 eltartott esetében 10.000 forint, 2 eltartott esetében eltartottanként 20.000 forint, 3 és több eltartott esetében gyerekenként 33.000 forint a kedvezmény.

NULLA forint adó és járulék a 4 gyerekes nagyi után

Ha a nagyi nyugdíjas és van 4 olyan gyereke, aki után családi pótlékra volt jogosult, akkor ő utána NULLA  forint a fizetendő adó és járulék!

Egészségügyi szolgáltatási járulék

7.710 forint/hó, 257 forint/nap.

EVA

2020. január 1-től megszűnik az EVA. 2020. január 15-ig nyilatkozni kell, hogy milyen adózás szerint fog adózni. Ha nem nyilatkozik, besorolják a rá irányadó szabály szerint. Élet az EVA után.

KIVA

2020. január 1-től 13%-ról 12%-ra csökken a kiva. A kiva annak jó, akinek sok alkalmazottja van, sok beruházása és nem akar osztalékot kivenni.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Maradt a 17,5%, de ez tovább csökkenhet 15,5 %-ra, várhatóan 2020. őszétől.

A minimálbér emelkedésével változott a mentesített szochó keret.

24 * 161.000 = 3.864.000

ennek a 17,5%-a 676.200 forint, ez a maximum szocho, amit fizetni kell, és ennek az alapját még csökkenti az éves bruttó munkabér, vállalkozói kivét, ingatlanbérbeadás jövedelme.

ÁFA

Behajthatatlan követelések áfáját vissza lehet kérni.

Vissza lehet kérni az áfáját annak a számlának, amit nem fizettek ki (önellenőrzés keretében  behajthatatlan követelés jogcímén).

Új lakóingatlan áfája 27%.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája 18%-ról 5%-ra csökken, de 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni.

Kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenése

100.000 forintról 200.000 forintra nő a kisértékű tárgyi eszközök egyösszegben elszámolható értéke, azaz már nem csak az egyéni vállalkozók alkalmazhatják ezt a szabályt, hanem a cégek is.

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

 ^{Forrás: https://www.vallalkozas-okosan.hu/adovaltozasok_2020}

Így adózunk 2020-ban

Idén csaknem minden számlát látni fog a NAV, bevezették a négygyermekes anyák szja-kedvezményét, összevonják a járulékokat és csökken a kiva kulcsa – ezek a legfontosabbak a 2020-ban hatályba lépett adóváltozások közül. Az idei adóváltozások adócsökkentést és adminisztrációs egyszerűsítéseket jelentenek

SZJA: itt a négygyermekes anyák kedvezménye

A törvény új adóalap-kedvezményt iktat 2020-tól az szja-törvénybe, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítik ki az Szja tv. összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit; a kedvezményt az adóalapot csökkentő kedvezményként határozzák meg. A törvény tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. Rögzítik továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lesz alkalmazható.

Idén lépett hatályba a személyi jövedelemadót és társasági adót érintő azon változások, amelyek a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé. A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik. Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, kiterjesztették az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése

Minden számlát látni fog a NAV

2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).

Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.

2020. január 1-jétől bevezették a „Hatósági átvezetés” intézményét, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.

Összevonták a járulékokat

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást

Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020-tól viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

Tao: megszűnt az adófeltöltés, csökken a kiva kulcsa

Megszűnt már 2019-ben az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése nyomán változnak az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályai is: a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.

2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökkent. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése – szól az indokolás.

2020. január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozó adó (eva).

A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosították a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.

A tao-törvény másik módosítása lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig. Ezen túl az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében, vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.

Újabb áfacsökkentés

18%-ról 5%-ra csökkent a szálláshelyadás áfakulcsa.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A jogszabály-változás több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.

Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól

A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezettek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kaptak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Számvitel: egyszerűbb lesz a projektek elszámolása

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Nagyon sok az apró részlet

A nyáron elfogadott törvénycsomag és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat a linkekre kattintva olvasható; a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat itt olvasható, míg a „Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő törvényjavaslat és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat itt található.

Az elfogadott adócsomagok számos részletszabályt pontosítanak, írásunkban a leglényegesebb elemek kiemelésére szorítkoztunk. Az adócsomagok pontos tartalmának részletes tanulmányozása ezért elengedhetetlen.

^{Forrás: https://ado.hu/ado/igy-adozunk-2020-ban/} 

Legfontosabb adóváltozások 2019

• 5 százalékosra csökken az UHT és az ESL tej áfája (eddig csak a friss tejre vonatkozott a kedvezményes adó)
• Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke.
• Csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója.
• Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
• Öt adófajta megszűnik. A javaslat szerint 2019-től már nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, de ezeket továbbra is fizetni kell: az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad.
• Nem változik a 9 százalékos társasági adó;
• Változatlanul 15 százalék az szja
• Bővül a kétgyermekeseknek nyújtott családi adókedvezmény. Jövőre ötezer forinttal több adókedvezményt lehet igénybe venni gyermekenként, ez összesen már havi 40 ezer forint.
• Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó mérséklése, a hatéves bérmegállapodás alapján szocho jövőre az idei 19,5 százalékosról 17,5 százalékra csökken - ez nem valósult meg január 1-től, maradt a 19,5%, várhatóan félévtől lesz érvényes
• Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni, járulékokat nem.
• Jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
• A SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.
• Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, amely a jövőben nem a cégekre, hanem a dolgozókra fókuszál. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.
• Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
• Megszűnik a 25 év alattiak és az 55 év felettiek után járó automatikus kedvezmény. 

 

Alanyi mentes értékhatár 2019

Az alanyi mentes értékhatár 12 millió forint lett. Ez minden vállalkozóra igaz, azaz nemcsak az egyéni vállalkozókra, hanem a bt-re és a kft-re is.

További hasznos információ, hogy aki 2018-ban elérte a 8 m ft-os értékhatárt, de várhatóan 2019-ben nem éri el a 12 m ft-ot, az idén még választhatja, hogy újra alanyi mentes legyen, ezt decemberben el kell intézni, ne maradj le róla.

SZJA

A személyi jövedelemadóban a magánszemélyeket és a kifizetőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek további csökkentését célozza azzal, hogy az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti annak lehetőségét, hogy az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adóbevallási kötelezettségüket.

Lehetővé válik az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételétszolgáló – nyilatkozatok elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtása is.

+ - Tájékoztató a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok változásáról 2017 Click to collapse

Tájékoztató a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok változásáról

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69-71. §-ai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét. Ezek a szabályok 2017-től több ponton módosulnak.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18- szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék. [Szja tv. 70. §, 71. §, Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. 3.§ (1)]

Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

- az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladóan adott pénzösszeg és

- a Széchenyi Pihenő Kártya

 szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint,

 vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint,

 szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

A 2017-ben alkalmazandó keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak:

- A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint.

Az adóévben a keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás a felek közötti jogviszonynak megfelelően, munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Amennyiben a foglalkoztatás az adóév egészében nem áll fenn, az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. Az értékhatárt meghaladó rész az előzőek szerint viseli a közterheket, amelyeket a kifizetés hónapjára kell megállapítani.

Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben kapott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. A keretösszeget meghaladó rész az Szja tv. 69. § (2) bekezdés szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy a keretösszeget meghaladó közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

- A rekreációs keretösszeget eltérő mértékben határozza meg az Szja tv. attól függően, hogy a munkáltató költségvetési szerv, vagy más munkáltató;

 Költségvetési szerv esetében az éves rekreációs keretösszeg 200 ezer forint,

 Más munkáltató esetében az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint.

Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek. A rekreációs keretösszeget (200 ezer, illetve 450 ezer forint) meghaladó összegben biztosított béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.

Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató.
Pl: A Szép kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint összegű juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az Szja tv-ben 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelnie az adott juttatásoknak.

Az Erzsébet juttatás kiemelt adójogi szerepe megszűnik, ezzel egyidejűleg 2017. január 1-től a fogalmat is kivezetik az Szja tv-ből. A 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – 2016. december 31-ét követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.

A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az ún. „hideg” utalványokat) a munkáltató az Szja tv. 70.§ (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján a minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely az említett juttatási körből kizárta a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat. Az említett rendelkezés alapján 2017-től akár Erzsébet utalvány akár más utalványforgalmazó által kibocsátott „hideg” utalvány is adható a munkavállalók részére, de csak mint egyes meghatározott juttatás.

2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. Célzott szolgáltatásként a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatóak, amelyeket minden, a pénztárral kötött szerződésben meghatározott érintett részére biztosítani kell.

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az, 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.

2016.12.27., Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (http://nav.gov.hu/data/cms430417/Tajekoztato_a_beren_kivuli_es_egyes_meghatarozott_juttatasokra_vonatkozo_szabalyok_valtozasarol.pdf)

+ - Tájékoztató a hivatali, üzleti utazásra és a kiküldetésre, valamint a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok változásáról Click to collapse

Tájékoztató a hivatali, üzleti utazásra és a kiküldetésre, valamint a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok változásáról

2016.12.27.

 

2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).

 

A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.

 

Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (új Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.

 

Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

 

2017. január 1-étől módosul az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az új Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.

 

A hivatali, üzleti utazás módosított fogalma – a kiküldetéshez hasonlóan – az Szja tv. 90. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2016. augusztus 1-étől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

 

A Módtv. alapján a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség 9 Ft/km-ről 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől.

 

A munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén - az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - „adómentesen” kifizethető összeg ugyancsak 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től. (Ezt a módosítást a 2016. június 15-án kihirdetett LXV. törvény iktatta be.)

 

Az Szja tv. 26. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozóan elszámolt, a következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

 

Az említett rendelkezés alapján a saját gépkocsi munkaviszony keretében történő 2016. évi hivatali, üzleti célú használatára, valamint a 2016. évi munkába járásra tekintettel 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítések esetén (a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően) kilométerenként 9 Ft számolható el adókötelezettség nélkül.

 

Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (pl. személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a saját gépkocsi hivatali, üzleti célú használatára, illetve a kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel 2017. január 1-ét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 Ft fizethető ki „adómentesen” akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél.

2016.12.27., Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/hivatali_uzleti_uatzas.html)

 

Megszavazták a harmadik adócsomagot – mutatjuk, ki, mit nyerhet vele

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen egy hete nyújtotta be a kormány idei harmadik, a kormány tálalásában a versenyképesség növelését megcélzó adócsomagot, amit már meg is szavaztak.

A főbb változások:

- Egykulcsos és egy számjegyű lesz a társasági és nyereségadó, azaz a jelenlegi 19 illetve 10 százalék helyett egységesen 9 százalékos.

- 9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó is a társasági adó mértékének csökkentésével összhangban.

- A mostani 27 százalék helyett 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által a foglalkoztatottak után fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho, leánykori nevén munkáltatói járulék), ami így 22 százalékos lesz.

- Ezzel összefüggésben a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is 22 százalékra mérséklődik jövőre.

- 2018-tól pedig 20 százalékos lesz a szocho, illetve az eho. (És még, ahogy Varga Mihály ígérte, további fél százalékos csökkenés is lehet, amennyiben a jövő év első három negyedévében 11 százaléknál nagyobb a bruttó átlagkereset növekedése.)

- A katázóknál emelkedik az ellátások számításának alapja.

- A kiva adója 16-ról 14 százalékra csökken.

- Csökkenhet a bankok tranzakciós illetéke, ha 20 százaléknál jobban növelték a hitelezést tavalyhoz képest. Az enyhítés a növekedés 0,6 százaléka lehet (de max. a fizetendő tranzakciós illeték 80 százaléka). 

Szochocsökkentés hatása

A szochocsökkentés hatására csökkenhet a foglalkoztatás közterhe, ami a munkáltatóknak jelenthet könnyebbséget. A megemelt minimálbérnél és bérminimumnál például annyival, amennyit a következő táblázat mutat.

Minimálbér és bérminimum változások 2017-ben

	Bér		Munkáltató költsége
	Bruttó	Nettó	Szocho	Bérköltség
Minimálbér 2016	111.000,- Ft	73.815,- Ft	27%	142.635,- Ft
Minimálbér 2017 (15%-os emelés)	127.650,- Ft	84.887,- Ft	22%	157.648,- Ft
Minimálbér növekedés	+16.650,- Ft	+11.072,- Ft	-5%	+15.013,- Ft
Bérminimum 2016	129.000,- Ft	85.785,- Ft	27%	165.765,- Ft
Bérminimum 2017 (25%-os emelés)	161.250,- Ft	107.231,- Ft	22%	199.144,- Ft
Bérminimum növekedés	+32.250,- Ft	+21.446,- Ft	-5%	+33.379,- Ft

A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni. Látszik, hogy összességében így is nő a vállalkozások terhe a jelentős béremelés miatt, azonban kisebb mértékben, mintha nem lett volna az adócsökkentés. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, Tállai András egyébként azt mondta múlt hétfőn, hogy a hatéves bérmegállapodás keretében végül 15,5 százalékra fog csökkenni a szocho.

Ehocsökkentés hatása

Az ehocsökkentés hatására pl. a béren kívüli juttatások köréből kikerült egyes meghatározott juttatások adóterhénél nem lesz olyan nagy az emelkedés, mint azt elsőre várni lehetett.

A nyári adócsomagnál még úgy tűnt, az adózás nem változik (49,98 százalék). Az őszi adócsomagból azonban kiderült, hogy csökken az adóalap szorzója, 1,18 százalékra, így a közteher is (49,56 százalék). A harmadik adócsomag megszavazásával (ehócsökkentés is, 27-ről 22 százalékra) pedig az egyes meghatározott juttatások adóterhe 43,66 százalék lesz jövőre.

Mivel a munkáltatók többsége bruttóban adja a kereteket, ezzel az utolsó tehercsökkenéssel a dolgozók járhatnak jól, ahogy a példának kiválasztott cafeteriacsomagnál a táblázatból is láthatják:

 

 Látszik viszont, hogy összességében nem nyernek a dolgozók az adóváltozásokkal, amennyiben a keretükben volt olyan juttatás, amely jövőre már nem adózik kedvezményesen, béren kívüli juttatásként (pl. Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, stb.)

Egykulcsos nyereségadó

A 9 százalékos nyereségadó az összes egyéni és társas vállalkozást érinti, akik az általános szabályok szerint adóznak. Viszont a kisebbeknél (500 millió forintos pozitív adóalap alatt) nem jelent nagy változást, hiszen korábban 10 százalékos volt az adó.

Viszont akik eddig a 19 százalékos sávba tartoztak (500 millió forintos pozitív adóalap felett), azoknál igen majdnem megfeleződik az adó. Ami kvázi adóparadicsommá teheti Magyarországot, hiszen ahogy Varga Mihály is mondta, nálunk lesz a legalacsonyabb az adó Európában.

Kata, kiva, alanyi mentesség

A második, őszi adócsomag volt az, amellyel felemelték a katázás bevételi határát a jelenlegi 6 millió forintról 12 millió forintra. Illetve az alanyi áfamentesség határát 6-ról 8 millió forintra. A meglehetősen kedvező változások kapcsán írtuk is, hogy bolond lesz, aki jövőre nem katázik. 

Mert az értékhatár csökkentése azt jelenti, hogy:

- Főállású katázóknál a jelenleg legjobb esetben 10 százalékos mértékű a kataadó leszorítható 5 százalékra ha az adózó éppen hogy eléri az évi 12 millió forintos árbevételt.

- A mellékállású katázóknál az eddigi 5 százalékos teher csökkenhet 2,5 százalékra a legoptimálisabb esetben. (Iparűzési adóval együtt is legfeljebb kb. 3 százalékra.)

A szochocsökkentéssel összefüggésben a mostani harmadik adócsomaggal annyi pozitív változás lesz még, hogy emelkedik a katázóknál az ellátás számításának alapja. Így aki havi 50 ezer forint adót fizet, annak a havi 81 300 forint helyett 90 ezer forint lesz az ellátási alapja (nyugdíj, egészségbiztosítás), aki pedig havi 75 ezer forint adót fizet, azoknak 136 250 forint helyett 150 ezer forintos. Ez a nyugdíj, illetve táppénzszámításnál lehet fontos.

A kivaadó kismértékű csökkentése (16-ról 14 százalékra) szintén jól jöhet az érintetteknek.

Új adó is lesz

Jövőre adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. A javaslat 12 ezer forintban maximálja a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti legmagasabb éves összegét.

Plafont kaphat a Rogán-adó

Eredetileg az energetikai cégek informatikai rendszereinek auditálását írta elő a parlament, ami ellen az érintettek tiltakoztak. A kormány a feleslegesnek tűnő informatikai auditálást egy korábbi döntésével a  bankokra is kiterjesztette. Az auditálásra továbbra is egyetlen cég alkalmas, amely Rogán Antal miniszter egyik “feltalálótársához” köthető. Most a bankok kilobbizták, hogy az értelmetlen audit árát a kormány maximálja, erre is javaslatot tesz a mostani adócsomag, pontosabban, hogy a nemzetgazdasági miniszter ezt egy rendeletben megtehesse

2016.12.12., Forrás: 24.HU (http://24.hu/fn/gazdasag/2016/12/12/megszavaztak-a-harmadik-adocsomagot-mutatjuk-ki-mit-nyerhet-vele/)

---

Adócsomag 2017: Eva, Ekho, Kata, Kiva, Áfa változások

+ - Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) Click to collapse

Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő kkt., bt., egyéni cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértékének 16 százalékról 15 százalékra csökken, tekintettel arra, hogy ezen adó megfizetésével az adózó tulajdonképpen a vállalkozás nyereségéből le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, melynek mértéke 2016-tól 15 százalékra csökkent.

+ - Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) Click to collapse

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho)

A törvény az új bevallási forma – az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet – bevezetésével összefüggésben módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes rendelkezéseket.

Azokban az esetekben, amikor a magánszemély az év első felében vonul nyugdíjba (az adott évben több mint 183 napra részesül nyugdíjban), az Ekho tv. szabályai szerint minden ekhoval adózó jövedelmére (az aktív időszakban szerzettre is) az alacsonyabb (11,1%-os) közteher mértéket alkalmazhatja, vagyis a megfizetett különbözet visszajár számára. A hatályos törvény azonban nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján az adóhatóság a visszautalást jogszerűen teljesítheti. A új jogszabály alapján lehetővé válik a különbözet személyi jövedelemadó bevallásban történő visszaigénylése más túlfizetésekhez hasonlóan.

+ - Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata) Click to collapse

Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

A Katv. főállású kisadózó fogalma több ponton a Tbj. 31. § rendelkezéseiben meghatározott esetkörökkel összhangban határozza meg, hogy mikor nem minősül főállásúnak a kisadózó. A Tbj. 2016. június 16-ától hatályos 4. § q) pontjában foglaltak szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. E rendelkezést beiktató 2016. évi LXVI. törvény 123. §-ához fűzött indoklás szerint ezzel egyértelművé válik többes jogviszony fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása. 

A jogszabály szerint azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, nem minősülnek főállású kisadózónak – hasonlóan, mintha heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnának −, így 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezettek.

A törvény szerint az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése iránt.

A jogszabály 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A módosítás lényegében azt jelenti, hogy az adózási mód az említett bevétel eléréséig alkalmazható.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra az adóalanyiságot. Az új jogszabály ezt az időszakot a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökkenti, ezzel több olyan adózó tudná az adóalanyiság megszűnését követően ismételten választani az adózási formát, akinek adóalanyisága nem szankciós jelleggel, hanem az adózó döntése következtében szűnik meg.

A törvény egyértelművé teszi, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetési kötelezettség a bejelentését követően (a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót.

A jogszabály pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Ezzel az is pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet.

+ - Kisvállalati adó (Kiva) Click to collapse

Kisvállalati adó (Kiva)

A törvény értelmében a kisvállalati adó választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévente szükséges vizsgálni.

Az új szabályok értelmében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adóhatóságnál meglévő tartozás mértékét a kisadózó vállalkozások tételes adójában alkalmazott metódus szerint kell a továbbiakban vizsgálni, amely elősegíti az egyértelmű jogalkalmazást.

A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások számára probléma a jogszabályban előírt bejelentés határideje és módja. Az új jogszabály szerint a vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésüket papír alapon teljesítik. Az új szabályok alapján például egy tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda már a bejelentkezése alkalmával választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ekkor azonban nem teljesülne a Katv. 19. § (1) bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. A törvény értelmében a tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a Katv. 19. § (1) bekezdés szerinti bejelentésüket, ha azt az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítik.

+ - Általános forgalmi adó (Áfa) Click to collapse

Általános forgalmi adó (Áfa)

Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, az új jogszabály szerint azonban az 8 millió Ft-ra emelkedik, a törvény átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

2016.11.24., Forrás: adó/online ado.hu (http://ado.hu/rovatok/ado/adocsomag-2017-eva-ekho-kata-kiva-afa-valtozasok)

---

Minimálbér és bérminimum változások 2017-ben

	Bér		Munkáltató költsége
	Bruttó	Nettó	Szocho	Bérköltség
Minimálbér 2016	111.000,- Ft	73.815,- Ft	27%	142.635,- Ft
Minimálbér 2017 (15%-os emelés)	127.650,- Ft	84.887,- Ft	22%	157.648,- Ft
Minimálbér növekedés	+16.650,- Ft	+11.072,- Ft	-5%	+15.013,- Ft
Bérminimum 2016	129.000,- Ft	85.785,- Ft	27%	165.765,- Ft
Bérminimum 2017 (25%-os emelés)	161.250,- Ft	107.231,- Ft	22%	199.144,- Ft
Bérminimum növekedés	+32.250,- Ft	+21.446,- Ft	-5%	+33.379,- Ft

 A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.

---

Itt vannak a 2017-es cafeteria-szabályok

Kedden az Országgyűlés elfogadta a 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályokat. Jövőre az alábbi szabályok szerint lehet tervezni a juttatásokat.

Összeállt a cafeteria-csomag, lássuk a főbb elemeket és változásokat (a friss változásokat dőlt betűvel jelezzük).Béren kívüli juttatások

2017-ben majd a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Így a teljes közteher jövőre az idei 34,51 helyett 34,22 százalék lesz, e juttatások köre azonban szűkül. Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát lehet adni majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel valamint 100 ezer forintig pénz kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen közterhekkel.

Gyakran használt cafeteria-elemek terhei (százalék)
Cafetria elem	Közteher 2017-ben
Munkahelyi étkeztetés	korlátozás nélkül 49,56
Erzsébet-utalvány	korlátozás nélkül 49,56
Helyi bérlet	49,56
Iskolakezdési támogatás	korlátozás nélkül 49,56
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás	korlátozás nélkül 49,56
Egészségpénztár, önsegélyező pénztár - hozzájárulás	korlátozás nélkül 49,56
Készpénz kifizetés cafeteriában (**)	évente 100 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (**)	évente 150 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (**)	évente 225 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (**)	évente 75 ezer forintig 34,22
Sportrendezvényre szóló belépő	korlátozás nélkül adómentes
Kulturális belépő	évente 50 ezer forintig adómentes
Óvoda, bölcsőde	a költségek mértékéig adómentes
Mobilitás célú lakhatási támogatás	a feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 40-25-15 százalékáig adómentes
Lakáscélú támogatás	30 százalék maximum 5 millió forint 5 évben – adómentes
Kockázati biztosítás (például egészség)	havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes
Ajándékutalvány(*)	a szabályokat betartva korlátlanul 49,56
(**) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell.
Versenyszférában évi 450 ezer forint értékig áll rendelkezésre közszférában évi 200 ezer forint értékig a kedvező 34,22 százalékos mértékű a közteher, felette 49,56 százalék adó- és járulékteherrel kell számolni.

Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik jövőre. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint lesz adható (ezek keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak).

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,19 helyett az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul. Így 49,56 százalék munkáltatói teherrel lehet kalkulálni 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett. Ezzel a közteherrel lehet megvalósítani az idén gyakran használt béren kívüli juttatások (például pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkehelyi étkeztetés) kiadását, de akár más juttatásokat is a kiadás feltételeire odafigyelve.

Látható, hogy sok idén népszerű béren kívüli juttatás jövőre már magasabb közteherrel lesz adható. Rájuk sok esetben idén havi, éves korlátok vonatkoznak, melyen belül igénybe lehetett venni a kedvező adózás feltételeit. Az elfogadott módosítás szerint ezek jövőre havi illetve éves korlátozás nélkül lesznek adhatók – a magasabb – 49,56 százalékos közteherrel – magyarázza az új szabályokat Fata László cafeteria szakértő.

Így többek közt az Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vállalati üdültetés, iskolarendszerű képzés biztosítása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba is korlátlanul fizethet a munkáltató 49,56 százalékos adóval.

Adómentes juttatások

Eddig is úgy látszott, hogy a gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt bővül 2017-re. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde kis módosítással jövőre is tovább használhatók lesznek. Emellett már korábban bekerült az adómentes juttatások közé a mobiltási célú lakhatási támogatás és az óvodai ellátások térítése.

A nyáron még úgy látszott, hogy egészségügyi szolgáltatást is adhat a munkáltató adómentesen 2017-ben. Ezt a szakaszt azonban a friss őszi módosítás nem lépteti hatályba, így ezzel nem számolhatnak a cégek adómentes juttatásként jövőre.

Az már korábban látható volt, hogy közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) kilométerenkénti 9 forint kötségtérítés adómentes értéke 15 forintra növekszik.

A lakáscélú támogatás esetén a munkáltatónak az adómentességhez vizsgálnia kell, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni. A friss módosítás alapján változik az együtt lakó személyek meghatározása. Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásakor. A  jelenleg érvényes meghatározás szerint ebbe a körbe nem lehet beleszámítani a munkavállalónak, élettársának vagy házastársának testvérét. A módosítás elfogadásával jövőre a lakásban lakó testvér is figyelembe vehető az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor. Emellett a fiatal házaspárok estén a lakók számának meghatározaskor számításba vehetőek lesznek a jövőben születendő gyermekek is.

Kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása is. A 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből kettőt egy szobaként lehet majd figyelembe venni. Ez alapján 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén négy szoba lesz a méltányolható lakásméret. Majd minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakás mérete. 
 
Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 200-450 ezer forintos éves keretbe.

2016.11.22., Forrás: HVG.hu Vállalkozás (http://hvg.hu/kkv/20161122_Itt_vannak_a_2017es_cafeteriaszabalyok)

---

Áfa 58. § szerinti ügyletek teljesítési időpontjának változása 2015. júliustól

2015. júliusától, illetve 2016. január 1-jétől változik az időszakos elszámolású ügyletek Áfa teljesítési időpontjának meghatározási módja.

Az Áfa törvény 2015. július 1-től és 2016. január 1-től hatályba lépő változásai szerint két lépcsőben kerül bevezetésre az új módszer az elszámolási időszakos ügyletek Áfa szerinti teljesítési időpontjának meghatározására.1. 2015. július 1-tőlKizárólag az alábbi három tevékenység kapcsán kell az új szabályt alkalmazni:

- könyvviteli szolgáltatás

- könyvvizsgálói szolgáltatás

- adótanácsadói szolgáltatásTeljesítés időpontja:

- Fő szabály szerint: az ellenérték megtérítésének időpontja (fizetési határidő) az elszámolási időszak utolsó napja.

- Kivétel ez alól:

ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját

- Megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja,

- Követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap.Az új szabályt a fenti három tevékenység esetén az olyan 2015. július 1-én, vagy azt követően kezdődő elszámolási időszakra kell alkalmazni, melyek fizetési esedékessége szintén 2015. július 1-én vagy azt követően van.Példák:

1. 2015. június havi könyvelési díj* teljesítési időpontja: (régi szabály)

Fizetési határidő	Teljesítési időpont
2015. június 15.	2015. június 15.
2015. július 15.	2015. július 15.

2. 2015. július havi könyvelési díj* teljesítési időpontja: (az elszámolási időszak: 2015.07.01-07.31.)

Fizetési határidő	Teljesítési időpont
2015. június 25.	2015. június 25.
2015. július 10.	számla kibocsátás napja
2015. augusztus 10.	2015. augusztus 10.
2015. szeptember 10.	2015. augusztus 30.

* Felhívjuk figyelmüket, hogy az elszámolási időszak nem a lekönyvelt időszakot jelenti, hanem a tényleges munkavégzési időszakot kell az alatt érteni.2. 2016. január 1-tőlA jogszabály szerint valamennyi elszámolási időszakos ügylet esetén az új szabályt kell alkalmazni, így minden ilyen 2016. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő elszámolási időszak esetén, melynek fizetési esedékessége is 2016. január 1-re, vagy azt követő időpontra esik.

- Fő szabály szerint: az elszámolási időszak utolsó napja

- Kivétel ez alól:

ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját

- Megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja,

- Követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap.

 2015.11.03., Forrás: SALDO tanácsadás (http://adozasitanacsadas.hu/hir/273/afa-58-szerinti-ugyletek-teljesitesi-idopontjanak-valtozasa-2015-juliustol)

---

Megjelent a 2016 évi adóváltozásokról szóló törvény

A Magyar Közlöny 2015/90 számában olvasható az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény, melyet az Országgyűlés a 2015. június 16-i ülésnapján fogadott el.  A 7. fejezetben, 11 cím alatt, 40. §- ból álló törvény hatálybaléptetését a VII. Fejezet: Záró rendelkezések fejezet, 11. Hatályba léptető rendelkezések cím alatt található 40. § tartalmazza. A törvény 3 mellékletet is tartalmaz.

A 2015. június 24.-én megjelent 2015. évi LXXXI. törvény:

+ - A jövedelemadózást érintő törvények közül módosítja: Click to collapse

·         A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt

A módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

a személyi jövedelemadó terhe 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek következtében (a hatályba lépést követően) a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeresére kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Hasonló a változás az egyes meghatározott juttatások esetén is, ahol a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul (itt is alkalmazni kell az 1,19 szeres szorzót). Így a béren kívüli juttatások teljes közterhe 35,7 százalékról 34,51 százalékra változhat. Ezzel párhuzamban az egyes meghatározott juttatások 51,17 százalék közterhe 49,98 százalékra csökken.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

·         A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt

Az egykulcsos társasági adót 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be.

A módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

·         A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.

·         Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

·         Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

·         Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

·         Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.

További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.

Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. Az adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

+ - A közvetett adókat érintő törvények közül módosítja: Click to collapse

·         Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt

A módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.

+ - Az egyes ágazati adókat érintő törvények közül módosítja: Click to collapse

·         A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

·         A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt

Az ágazati adókötelezettség új nyomvonalon létesített közművezeték esetén 2016. január 1-jét követően már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

·         A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt

A módosítással a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik.

+ - A helyi adókat érintő törvények közül módosítja: Click to collapse

·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

+ - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő törvények közül módosítja: Click to collapse

·         A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt

A módosítás az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

+ - A szerencsejáték szervezését érintő módosítások: Click to collapse

·         A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt

A módosítás alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

Záró rendelkezésként hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

2015.11.19., Forrás: Sütőipari Egyesülés (http://www.sutoipariegyesules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2031:megjelent-a-2016-evi-adovaltozasokrol-szolo-toerveny&catid=17:jogszabalyfigyel&Itemid=55) 

---

2015. évi adótörvény

Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi adótörvényeket és azokkal összefüggő más törvényeket módosító törvény nem tartalmaz jelentős szerkezeti átalakításokat a különadók, illetékek, egyéb adók és fizetendő díjak területén, azonban egyes részszabályozások jelentős változást hozhatnak. Ezen főbb tervezett módosításokat jelen hírlevelünkben foglaltuk össze.

A személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és társadalombiztosítást érintő 2015. évi adótörvény változások

+ - Személyi jövedelemadót érintő változások Click to collapse

Cafeteria

A béren kívüli juttatások köre változatlan marad. 

A törvény végleges szövege szerint a béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken. Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 14 % eho-t, összességében 35,7 % közterhet kell fizetni). A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint (az ún. rekreációs keretösszeg) marad. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani. 

A kedvezményes értékhatárt meghaladó összegű juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek az eredet elképzelésekkel ellentétben továbbra is 51,17 % közterhet viselnek (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 27% eho-t kell fizetni). A magánszemély jogviszonyának év közbeni megszűnése esetében, amennyiben az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg (200 eFt), vagy a rekreációs keretösszeg (450 eFt) időarányos részét meghaladja, az 51,17 %-os közterhet a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni. A magánszemély halála esetén az arányosítás nem érvényesül.

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások köre nem változik jelentősen. Így pl. megmarad a lakáscélú munkáltatói támogatások adómentessége is, sőt jövőre már a lakás akadálymentesítéséhez, az akadálymentesítés céljából felvett hitel törlesztéséhez is adómentesen hozzájárulhat a munkáltató, illetve a korábban akadálymentesítéshez adott munkáltatói kölcsön elengedése miatt nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem. 

Családi adókedvezmény

Növekvő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól 
A két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven át fokozatosan emelkedni fog. Két eltartott esetében a kedvezmény kedvezményezett eltartottanként 62 500 forintról 125 000 forintra fog nőni. 2015-ben a kedvezmény mértéke még nem változik. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke marad 62 500 forint, míg három, illetve több eltartott esetében továbbra is 206 250 forint kedvezmény lesz érvényesíthető. 

Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre is változik. A nevelőszülő közös háztartásban élő, családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. Így a házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt. 

Első házasok kedvezménye
A törvény szerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5 000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. A házasságkötéssel járó adókedvezménynek felső életkori határa nincs.  

Életbiztosítások
A teljes életre szóló életbiztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal, azaz a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, míg a 2018 után kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Nyugdíjbiztosítás
A törvény pontosítja a nyugdíjbiztosítás fogalmát és a biztosítási eseményeket. Ezen kívül azt is tartalmazza, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a halálesetet kivéve – csak a biztosított lehet, illetve amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszünteti, a felhalmozott összeg a biztosítottat illeti meg. 

Kiküldetési rendelvény
Változik a kiküldetési rendelvény fogalma. A jövőben a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. 

Munkavállalói értékpapír-juttatási program
Korábban a munkavállalói értékpapír-juttatási programokat az adóhatóság vette nyilvántartásba, majd ez a hatósági nyilvántartás megszűnt. A javaslat szerint a jövőben a program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát. 

Munkaerőkölcsönzés
A jelenleg hatályos szabályozás szerint amennyiben egy munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor úgy, hogy a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket a belföldi kölcsönvevő teljesíti. A jövőben lehetővé válik, hogy a személyi jövedelemadó megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket is a belföldi kölcsönvevő teljesítse. 

Osztalék
A törvény kifejezetten nevesíti, hogy osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

+ - Egészségügyi hozzájárulást érintő változások Click to collapse

Külföldi előadóművész

A külföldi illetőségű előadóművésznek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amelynek felső határa adóévenként 450.000 forint. Az előadóművész az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. 

Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke változatlanul 14% marad.

+ - Társadalombiztosítást érintő változások Click to collapse

Járulékalapot képező jövedelem

Változatlan szabály, hogy személyi jövedelemadó köteles jövedelem hiányában a járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér. Amennyiben azonban a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, akkor a járulék alapja a szerződésben meghatározott díj összege. 

Külföldi illetőségű előadóművészek
A törvény kifejezetten tartalmazza, hogy a biztosítás nem terjed ki a külföldi illetőségű előadóművészekre. 

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja
A törvény kiemeli, hogy ügyvezetői tevékenységet nem munkaviszony keretében ellátó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, továbbá, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. 

Családi járulékkedvezmény
A foglalkoztató akkor is köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha nem munkáltató ugyan, de olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. 

A jövőben kifejezetten előírja a törvény, hogy a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, illetve a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.  

+ - 2015. évi ÁFA-törvény változásai Click to collapse

2015. áfa-törvény várható változásai

Az áfa-törvény 2015-től várható változásait foglalom össze. A módosítások egy részét már nyáron elfogadták. Ennek lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű: az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem-áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni.  

Legfontosabb 2015. január 1-jétő hatályos áfát érintő változások

Időszakos elszámolási ügyletek
Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja. Ez alól két kivétel lesz: 

1. ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját - a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz;

2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne. 

Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra is vonatkozni fog  a szabály. 

Belföldi összesítő jelentés összeghatára 2 millió forint helyett 1 millió forint
2015. január 1-től hatályos változás értelmében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenne. Ennek megfelelően, főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó a tervezet szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási kötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni. 

Előleg – nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni.
A korábbi előlegszabályozás nem tért rá a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem vagy nem kizárólag pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget természetben adják. 

Adómérték változások

2015. január 1-jétől 5 százalékos áfakulcs terheli a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is. 

Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelműen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfakötelességét. Portfolió-kezelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól  szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint portfólió-kezelés: az a tevékenység, ami során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Ettől függetlenül  új speciális adómentességi jogcím is bevezetésre került, melynek értelmében mentes az adó alól „a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfóliókezelése”. 

Kezdő áfa-alanyok havi bevallás beadására lesznek kötelezettek
Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell az áfát bevallaniuk 2015. január 1-jétől, ugyanis a törvényjavaslat szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfa bevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfa-alanyoknak.

Egyéb 2015. január 1-jétől hatályos áfát érintő változások: 

• Az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem.

• Ezen kívül nemzetközi fordított adózás alá esik az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ez esetben a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az értékesítőnek ne keletkezzen belföldön állandó telephelye és a vevő rendelkezzen magyar adószámmal.

• Levonható a motorbenzin áfája, ha  megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Újabb olyan eset bevezetését tervezi a törvényjavaslat, amikor egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfa raktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség.

• Áfa-visszatérítés lehetősége megnyílik norvég cégek előtt is. Korábban az áfa-visszatérítés lehetősége uniós országok mellett csak svájci és lichtensteini vállalkozások esetén állt fenn. A norvég adóalanyok legelőször a 2013-as magyar áfás beszerzéseik után igényelhetik vissza az áfát, a kérelem benyújtási határideje 2015. szeptember 30-a. 

A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!

2014.12.01., Forrás: RSM DTM Hungary (http://www.rsmdtm.hu/2015.-evi-adotorveny)

---

2014. évi adótörvény-változások

2013. október 18-án a Kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A korábbi évek strukturális változásaival szemben 2014-ben kisebb módosítások, jogértelmezést könnyítő változások kerültek a Javaslatba.  A családi járulékkedvezmény bevezetése mellett cél volt az általános adminisztrációcsökkentés, valamint a vállalkozási feltételek könnyítése, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jövőre is lesz új adónem, illetve az adózók életét nehezítheti, hogy egyes intézkedések éppen az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát segítik, gyorsítják. Hírlevelünkben a teljesség igénye nélkül a főbb újdonságokat foglaltuk össze.

 

2013.12.03., Forrás: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ (http://www.mkvkok.hu/2014_evi_adotorveny_valtozasok )

---

Évközi adóváltozások 2013

2013. április 18-án a Magyar Közlönyben megjelent az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. Törvény, mely a neve ellenére további, egyéb adónemekre vonatkozó 2013. évközi adótörvény-módosításokat is tartalmaz. A módosítások többsége a kihirdetést követő harmadik napon lépnek életbe meghatározott kivételekkel.

* * *

A fenti változások mellett további módosítások történtek a jövedéki adó, szociális hozzájárulási illeték, a pénzügyi tranzakciós illeték, a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is.

2013.05.02., Forrás: Portfolio.hu (http://www.portfolio.hu/premium/adozas/evkozi_
adovaltozasok_2013.183423.html )

---

---

Adómódosítás – Salátatörvény 2012. július 01.

---

Újabb változások az adórendszerben a hétfőn elfogadott salátatörvény rendelkezései alapján. 

Korlátozták a céges készpénzforgalmat, részlegesen kötelező áfaanalitikát írtak elő, állandósították a közműcégek különadóját és máris átírták a telefonadót a törvényhozók. A matematikai Nobel-díj is adómentes.

Tartósan különadóznak a közműcégek

A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

A “Robin Hood-adóként” ismert közteher mértékének emeléséről és a fizetésre kötelezettek körének kiterjesztéséről hétfőn döntött a Parlament. Változás az is, hogy az adóbevétel a jövő évtől a központi költségvetést illeti meg.

Idén még alacsonyabb a telefonadó

A távközlési adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 400, cégeknél 1400 forint lehet az első félévben – így módosította az Országgyűlés által három hete elfogadott új adónemről szóló jogszabályt.

Az új adót július 1-től kell fizetniük a távközlési szolgáltatóknak, mértéke 2 forintmindenelküldött üzenet és lebeszélt perc után – ez utóbbi havi 10 perc adómentességet élvez, csakúgy, mint a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. Jövő januártól az adó maximuma – az eredeti előterjesztésnek megfelelően – magánszemélyenként 700, céges vonalanként 2500 forint.

Újdonság az is, hogy a bevallás és az adófizetés időpontja a hívás, üzenetküldés utáni hónapról az azt követőre módosul azért, hogy a szolgáltatók adófizetési kötelezettségüket a befolyt díjakból teljesíthessék.

Törvényerőre emelkedett a bankszövetséggel kötött megállapodás

A kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően módosította a pénzügyi szervezetek különadójának szabályait is a salátatörvény.

Így a pénzügyi intézmények levonhatják idei különadóalapjukból a kis- és középvállalati szektornak, a természetes személynek, az uniós támogatású projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint azok előfinanszírozásához nyújtott hiteleik meghatározott növekményét. A bankok így az összes, a végtörlesztés miatti veszteségüket figyelembe vehetik a levonható – a veszteség harminc százalékában meghatározott – összeg meghatározásakor, függetlenül attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.

Szintén a Magyar Bankszövetséggel kötött kormányzati megállapodás eredményeként a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg a bank és az állam közötti tehermegosztás helyett, a kamatrészre eső hányad felét pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti.

Jövőre jön az áfa-analitika.

Az áfatörvény módosításával 2013. január elsejétől az 500 ezer forintnál nagyobb áfatartamú számlák kötelező adattartama a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma.

A lépéstől a kabinet az áfacsalások – így a feketegazdaság – jelentős szűkülését várja, miután a NAV tiszta képet kap a nagy áfatartamú számlák kibocsátójáról és befogadójáról egyaránt.

Itt egy új a készpénz-fizetés korlátozás.

Szintén a Széll Kálmán-terv új változatának megfelelően a jogszabály korlátozza a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti készpénzkifizetéseit. Az említett cégek egy hónapban egy szerződés alapján legfeljebb ötmillió forint fizethetnek ki készpénzben. Az indoklás szerint a gazdasági folyamatok átláthatóságát segíti, ha a vállalatok pénzforgalmuk nagy részét átutalással teljesítik.

A rosszhiszeműen készpénzzel fizetőket az általuk kifizetett összeg 20 százalékáig terjedően bírságolhatja a NAV.

Alapcsonyabb adókulcs az áfaban a fesztiváloknak, előleg szabály megerősítés az szjaban, előbb segít a betétbiztosítási alap.

A parlament számos más adóváltozásról is döntött. Így már júliustól kedvezőbb, 27 helyett 18 százalékos áfakulcs terheli a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit. A módosítás azokat a rendezvényeket érinti, amelyeket legfeljebb tíz egymást követő napon tartanak meg, és a résztvevők száma várhatóan egyszer meghaladja az ezret.

A törvény pontosítja az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályokat. Megerősíti azt az eddig csak jogértelmezéssel levezethető szabályt, amely szerint a magánszemély akkor köteles írásbeli nyilatkozatban kérni, hogy a munkáltató, kifizető a jövedelmére alkalmazza az adóalap-kiegészítést, ha az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles.

A most elfogadott salátatörvény rendelkezik arról is, hogy 2013. január 1-jével megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő szolidaritási díj.

A Ház a szociális szövetkezetek támogatása érdekében arról is döntött, hogy a minimálbér mértékéig adómentessé válik, ha a szövetkezeti tag munkája ellenértékeként az ott előállított javakból részesül. A szociális szövetkezetek tagjaiknak a minimálbér negyedéig Erzsébet-utalványt is adhatnak adómentesen.

Emellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésének megfelelően felgyorsították a hitelintézeti kártalanítás folyamatát, így az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nemcsak a hitelintézet felszámolása, hanem már a végelszámolás esetén fizet a betéteseknek húsz napon belül. A hitelintézeti törvény szerint eddig csak azokat a betéteseket kártalanította az OBA, akiknek pénze a hitelintézet fizetésképtelensége miatt elrendelt felszámolása miatt fagyott be.

Egészségügyi szolgáltatási járulék.

A járuléktörvényhez egy olyan – visszamenőleges hatályú – szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők – más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

Adószám megállapítás, adókoczkázat, adóhatósági felügyelet, iratkézbesítés.

A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.

Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.

 

(Forrás: MTI – Adó Online)

---

Adóváltozások 2012.

---

 

Az általános áfakulcs 2012. január 1-jétől 25 százalékról 27%-ra emelkedik, így az általános áfakulcshoz tartozó felülről számított áfatartalom 20 százalékról 21,26 százalékra változik.

Főszabály szerint a 27 százalékos áfakulcs azon ügyletekre vonatkozik, melyek esetében 2011. december 31-e után keletkezik adófizetési kötelezettség. Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály szerint a régi áfakulccsal kell számolni, ha az elszámolási időszak 2012. január 1-je előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése csak 2012-ben esedékes. Az új adómérték alkalmazandó, ha az elszámolási időszak 2011. december 31-e után kezdődik, és az ellenérték fizetése is ezen időpont után esedékes.

A pénztárgépek és taxaméterek áfamérték-változás miatti átállítását 2012. február 29-éig kell elvégezni. Az átállítási időszakban az adóalanyok kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával tehetnek eleget bizonylatkibocsátási kötelezettségüknek.Megszavazták a jövő évi adószabályokat, 37 százalékra emelkedik az eva
2011.11.22, Forrás: MTI (http://mti.hu/)

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék. A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.

A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet. A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és - fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.

A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi. Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni.

A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.

Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre.

A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik. A parlamenti vitában elhangzott, hogy ekkora adóval nem éri meg bioetanolt előállítani. Az ellenérv: minden üzemanyag a hatásfokának megfelelő mértékben, de egységes mértékkel adózzon. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

A parlament megszabta továbbá, hogy aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámújárművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia. A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg. Szakértői számítások szerint az állami gépjárműpark túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működtetni a biztosításukat házon belül. Néhány ország korábban tett rá kísérletet, de visszatértek az üzleti biztosítókhoz, mert azok olcsóbban voltak.

A parlament a termőföld átminősítési spekuláció csökkentését célzó lépést is tett. Ennek indoklása szerint a megvásárolt termőfölt belterületté nyilvánításával a terület akár a többszörösét is érheti, ezért a törvény bevezeti a szokásos hozam fogalmát. Ha az eladási ár ezt meghaladja, akkor a különbség háromszorosa kerül be az adóalapba. Ugyan ez a többlet jövedelem a társasági adóban is adóköteles. Aki örökölte az átminősített termőföldet, arra nem vonatkozik a többlet adó. A képviselők lehetővé tették, hogy a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el. Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.

 

Részletesebben:

 

Rövid áttekintés a legfontosabb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek alakulásáról.

A 2012. évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek számokban
2011.11.28, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)

 

Társadalombiztosítási járulék

2012. január 1-jétől megszűnik.

Helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.

A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Mértéke: 27 százalék.

Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.

Egyéni járulékok

Mértéke:

10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék

3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék

1,5 százalék munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy

• Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény tervezete szerint napi 21.700 forint), illetve
• Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. Megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.

Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.

A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.

A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A 13 százalékos mértékű járulék - a végszavazásra váró korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat szerint - 2013-tól szűnne meg.

Táppénz-hozzájárulás

Változatlanul marad az egyharmad.

Egészségügyi hozzájárulás

A 27 és 14 százalékos mérték változatlan. Viszont 10 százalékos EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.

További változás, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 15 százalékát fizeti EHO-ként.

2011. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 140. száma, amellyel kihirdették az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt.

 

Cégautóadó 2012-ben .
2011.12.01, Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)

A gépjármű 1600 cm³ alatti, vagy feletti, attól függően a fizetendő havi adótétel 7ezer, vagy 15ezer forint volt 2011. december 31-ig. A cégautóadók bevallásáról írtunk 2011-ben, az abban foglaltak közül „csak” a számítási mód, és vele a díjtételek, változtak. Senki ne örüljön előre, mert több söralátétet kell összeragasztani ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a legolcsóbb verzió is 10%-kal kerül többe, mint a tavalyi 7ezer forint.

Vegyük elő a személygépjármű forgalmi engedélyét, és nézzük meg, hogy mi van a P.2 kód, és a V.9 kód melletti részbe nyomtatva; ez lesz az, ami alapjaiban meghatározza a cégautóadó mértékét.

A forgalmi engedélyben szereplő P.2 kód melletti szám a gépjármű hajtómotorjának teljesítményét jelenti kW-ban, míg a V.9 kód melletti szám a gépjármű 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzését.

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

gépjármű hajtómotor- jának teljesítménye (kW)	Környezetvédelmi osztály-jelzés
	„0”–„4” osztály-jelzések esetén	„6”–„10” osztály-jelzések esetén	„5”; „14–15” osztály-jelzések esetén
0 – 50	16.500	8.800	7.700
51 -90	22.000	11.000	8.800
91 – 120	33.000	22.000	11.000
120 felett	44.000	33.000	22.000

Például, egy 7 éves, 1.800 cm³-es, benzines, P.2 90 kW-os Opel Vectra V.9 = 09, havi cégautóadója 2012. január 1-től 11.000,- Ft lesz.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2012.
2011.12.07, Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)

 

Az árbevétel új határa 30 millió forint, és az adókulcs 37 %.

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2012. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2011. december 1-je és 20-a között, az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon kell bejelenteniük. A bejelentés nem csak elektronikusan, hanem személyesen vagy postai úton is történhet, a határidő: 2011. december 20.

Nem kell a bejelentkezést megújítani annak a vállalkozónak/vállalkozásnak, aki/amely a 2011. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2012. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani , és megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.

Azok a 2011. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2012. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni (akár saját elhatározásból, akár az Eva tv-ben foglalt bármely feltételnek történő meg nem felelés miatt) bejelentésüket 2011. december 1-je és 20-a között az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon tehetik meg.

A bejelentésre, illetve a visszavonásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének van helye.

Az eva körbe történő bejelentkezésről, és a kijelentkezésről a NAV honlapján részletesebb tájékoztató olvasható.

Néhány hasznos tanácsot a kilépőknek:

Amennyiben kilépünk az evából, és munkaviszony mellett vagyunk egyéni vállalkozók, akkor nem érdemes (és nem is kell) az idén kifizetni a járulékokat, hiszen az januárban már a költségelszámolás szabályai szerint elszámolható.

A negyedik negyedéves eva alap 4%-a után fizetendő járulék határideje január 12. Ebből a kifizetőt terhelő 27%-os járulék a pénzforgalmi szemlélet miatt költségként érvényesíthető.

Amennyiben kilépünk az evából, és a saját autónkkal kapcsolatosan költséget szeretnénk elszámolni, akkor ne felejtsük el a cégautóadó kötelezettséget sem. Ha társaságban működünk, akkor járható út a kiküldetési rendelvény, de az egyéni vállalkozók nem ússzák meg a 2012. évi, havi cégautóadó esetlegesen megemelkedett mértékét.

Amennyiben megszűnik az eva adóalanyiság, akkor az eva alapjának megállapításakor az összes bevételbe bele kell számolni azokat a számlákat, amiket a megszűnés napjáig még nem kaptunk meg, akkor is, ha az egyébként a 30 napos szabály miatt nem minősülne bevételnek. (A pénzforgalmi szemléletben vezetett a nyilvántartások esetén, a főszabály szerint, a bevétel a megszerzés napján, de legkésőbb a számla kibocsátását követő 30. napon keletkezik.)

Az eva-törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.
A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!

FIGYELEM! Abban az esetben, ha nem lépünk ki az evából és pénzforgalmi szemléletben vezetjük a nyilvántartásunkat, akkor törekedjünk arra, hogy a bevételt december 31-ig szerezzük meg. Egy december 1. után kiállított, de csak januárban kifizetett számla után már 37% evát kell fizetni!

 

Járulékkedvezmények I.
2011.12.05, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)

A cím megtévesztő, hiszen január 1-jétől már nem beszélhetünk járulékkedvezményekről, ezek helyébe adókedvezmények, mégpedig szociális hozzájárulási adó kedvezmények lépnek.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. CLVI. tv.) háromféle kedvezményt részletez:

- A munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezményt;

- a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezményt, valamint

- a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

E kört tovább bővítik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényben meghatározott (START kártyás) kedvezmények.

A kedvezmények taglalását kezdjük ez utóbbival.

START Kártya

Kiváltásának feltételei (tehát továbbra is a pályakezdők élhetnek vele) változatlanok és a kedvezmény mértéke is.

Ennek megfelelően a START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó középfokú végzettségű munkavállaló esetén maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően

- az első évben 17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

Felsőfokú végzettség esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig

- a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék

- a foglalkoztatás további 3 hónapjában pedig 7 százalék.

START Plusz Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.

A START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően

- az első évben 17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

START EXTRA Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.

A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően)

- az első évben 27 százalékkal

- a második évben pedig 17 százalékkal

csökkenthető

START Bónusz Kártya

Új eleme a START „kártyacsaládnak”. 2012. január 1-jétől december 31-ig válhatja ki, aki

- a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve

- a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

A kedvezmény mértéke: a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150 százalékának a 27 százalékával csökken.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. 

A Magyar Közlöny 2015/90 számában olvasható az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény, melyet az Országgyűlés a 2015. június 16-i ülésnapján fogadott el.  A 7. fejezetben, 11 cím alatt, 40. §- ból álló törvény hatálybaléptetését a VII. Fejezet: Záró rendelkezések fejezet, 11. Hatályba léptető rendelkezések cím alatt található 40. § tartalmazza. A törvény 3 mellékletet is tartalmaz.

 Múlt évben -2014. december 03- án Megjelent a 2015 évi adóváltozásokról szóló törvény cím alatt- tájékoztattuk látogatóinkat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényt. A 13. fejezetben, 45 cím alatt, 410. §- ból álló törvénycsomag az ez évi adótörvényeket tartalmazta

 A 2015. június 24.-én megjelent 2015. évi LXXXI. törvény:

A jövedelemadózást érintő törvények közül módosítja:

·         A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt

A módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

a személyi jövedelemadó terhe 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek következtében (a hatályba lépést követően) a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeresére kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Hasonló a változás az egyes meghatározott juttatások esetén is, ahol a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul (itt is alkalmazni kell az 1,19 szeres szorzót). Így a béren kívüli juttatások teljes közterhe 35,7 százalékról 34,51 százalékra változhat. Ezzel párhuzamban az egyes meghatározott juttatások 51,17 százalék közterhe 49,98 százalékra csökken.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

·         A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt

Az egykulcsos társasági adót 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be.

A módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

·         A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.

·         Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

·         Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

·         Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

·         Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.

További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.

Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. Az adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

A közvetett adókat érintő törvények közül módosítja:

·         Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt

A módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.

Az egyes ágazati adókat érintő törvények közül módosítja:

·         A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

·         A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt

Az ágazati adókötelezettség új nyomvonalon létesített közművezeték esetén 2016. január 1-jét követően már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

·         A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt

A módosítással a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik.

A helyi adókat érintő törvények közül módosítja:

·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő törvények közül módosítja:

·         A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt

A módosítás az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

A szerencsejáték szervezését érintő módosítások:

·         A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt

A módosítás alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

Záró rendelkezésként hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.