Cafeteria 2018 - minden, amit tudni kell a jövő évi változásokról

Béren kívüli juttatások

2018-ban is a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. Így a teljes közteher ezekre a juttatásokra jövőre - az ideihez hasonlóan - 34,22%.

Ebben a körben Széchenyi Pihenő Kártyát adhatunk majd a 2017-ben is ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint 100.000 Ft értékig pénzösszeg kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen kedvező közterhekkel.

Arra azonban még figyelni kell 2018-ban, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik jövőre. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450.000 Ft a közszférában 200.000 Ft lesz adható. (a keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak)

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,18-es szorzóval korrigált érték, de a 15% szja mellé 19,5% EHO társul. Így a 2017-es 43,66% helyett 40,71% munkáltatói teherrel kalkulálhatunk 2018-ban.

"Az EHO 22 százalékról 19,5 százalékra való csökkentése ezeknél a juttatásoknál majdnem 3 százalékkal alacsonyabb adót eredményez" - mutat rá a változásra Fata László cafeteria szakértő. Ezzel a közteherrel adhatók majd 2018-ban a 2016-ban gyakran használt béren kívüli juttatások (pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés...), de akár más juttatásokat is a kiadás feltételeire odafigyelve. A 2016-os béren kívüli juttatások továbbra is értékhatár nélkül adhatók majd 2018-ban egyes meghatározott juttatásként.

Így többek közt az Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vállalati üdültetés, iskolarendszerű képzés stb. biztosítása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba is korlátlanul fizethet a munkáltató jövőre 40,71% adóval.

Adómentes juttatások

A gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt kicsit bővül 2018-ra. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások 2018-ban is az idén ismert szabályok szerint adhatók majd.

Már 2017-ben bekerült az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás, melynek keretében a távolabb lakók albérletét támogathatja a munkáltató. 2018-ban tovább bővülnek az ehhez kapcsolódó lehetőségek. Míg 2017-ben kizárólag a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók esetén lehet élni az adómentességgel, addig 2018-ban a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók is kaphatják ezt a juttatást.

Ráadásul ez az adómentes elem jövőre akár havonta a minimálbér 60 százalékáig is terjedhet a foglalkoztatás első két évében az idei 40 százalékos maximum helyett. "A minimálbér növekedést is figyelembe véve az idei maximum 51.500 forint helyett, jövőre 82.800 forintig terjedhet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke " - számszerűsíti a változást Fata László.Az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százaléka lehet, majd még egy évig 20 százalékáig terjedhet havonta az adómentes juttatás.

A mobilitási célú lakhatási támogatás fontos feltétele lesz még 2018-ban, hogy a dolgozó a folyósítás időszakában és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban ne rendelkezzen a munkahelyhez “közeli” lakás 50 százalékos mértéket meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával. Olyan lakásokra kell itt figyelnünk, melyek közelebb vannak a munkavégzés helyéhez, mint 60 kilométer és onnan a tömegközlekedéssel való napi oda-vissza utazás kevesebb mint 3 óra.

Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a béren kívüli juttatásokra vonatkozó 200.000-450.000 forintos éves keretbe.

 

Cafeteria elemek és a rájuk vonatkozó közterhek 2018-ban

 

Adómentesen adható cafeteria elemek 2018-ban

Adómentes cafeteria elemek 2018-ban

2017.12.20., Forrás: HRportal (https://www.hrportal.hu/hr/cafeteria-2018---minden--amit-tudni-kell-a-jovo-evi-valtozasokrol-20171128.html) 

 

Tájékoztató a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok változásáról

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69-71. §-ai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét. Ezek a szabályok 2017-től több ponton módosulnak.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18- szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék. [Szja tv. 70. §, 71. §, Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. 3.§ (1)]

Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

- az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladóan adott pénzösszeg és

- a Széchenyi Pihenő Kártya

 szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint,

 vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint,

 szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

A 2017-ben alkalmazandó keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak:

- A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint.

Az adóévben a keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás a felek közötti jogviszonynak megfelelően, munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Amennyiben a foglalkoztatás az adóév egészében nem áll fenn, az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. Az értékhatárt meghaladó rész az előzőek szerint viseli a közterheket, amelyeket a kifizetés hónapjára kell megállapítani.

Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben kapott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. A keretösszeget meghaladó rész az Szja tv. 69. § (2) bekezdés szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy a keretösszeget meghaladó közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

- A rekreációs keretösszeget eltérő mértékben határozza meg az Szja tv. attól függően, hogy a munkáltató költségvetési szerv, vagy más munkáltató;

 Költségvetési szerv esetében az éves rekreációs keretösszeg 200 ezer forint,

 Más munkáltató esetében az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint.

Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek. A rekreációs keretösszeget (200 ezer, illetve 450 ezer forint) meghaladó összegben biztosított béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.

Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató.
Pl: A Szép kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint összegű juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az Szja tv-ben 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelnie az adott juttatásoknak.

Az Erzsébet juttatás kiemelt adójogi szerepe megszűnik, ezzel egyidejűleg 2017. január 1-től a fogalmat is kivezetik az Szja tv-ből. A 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – 2016. december 31-ét követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.

A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az ún. „hideg” utalványokat) a munkáltató az Szja tv. 70.§ (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján a minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely az említett juttatási körből kizárta a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat. Az említett rendelkezés alapján 2017-től akár Erzsébet utalvány akár más utalványforgalmazó által kibocsátott „hideg” utalvány is adható a munkavállalók részére, de csak mint egyes meghatározott juttatás.

2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. Célzott szolgáltatásként a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatóak, amelyeket minden, a pénztárral kötött szerződésben meghatározott érintett részére biztosítani kell.

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az, 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.

2016.12.27., Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (http://nav.gov.hu/data/cms430417/Tajekoztato_a_beren_kivuli_es_egyes_meghatarozott_juttatasokra_vonatkozo_szabalyok_valtozasarol.pdf)


Tájékoztató a hivatali, üzleti utazásra és a kiküldetésre, valamint a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok változásáról
2016.12.27.
 
2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.
 
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).
 
A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.
 
Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (új Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.
 
Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.
 
2017. január 1-étől módosul az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az új Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.
 
A hivatali, üzleti utazás módosított fogalma – a kiküldetéshez hasonlóan – az Szja tv. 90. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2016. augusztus 1-étől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.
 
A Módtv. alapján a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség 9 Ft/km-ről 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől.
 
A munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén - az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - „adómentesen” kifizethető összeg ugyancsak 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től. (Ezt a módosítást a 2016. június 15-án kihirdetett LXV. törvény iktatta be.)
 
Az Szja tv. 26. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozóan elszámolt, a következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
 
Az említett rendelkezés alapján a saját gépkocsi munkaviszony keretében történő 2016. évi hivatali, üzleti célú használatára, valamint a 2016. évi munkába járásra tekintettel 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítések esetén (a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően) kilométerenként 9 Ft számolható el adókötelezettség nélkül.
 
Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (pl. személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a saját gépkocsi hivatali, üzleti célú használatára, illetve a kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel 2017. január 1-ét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 Ft fizethető ki „adómentesen” akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél.

2016.12.27., Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/hivatali_uzleti_uatzas.html)

 

Megszavazták a harmadik adócsomagot – mutatjuk, ki, mit nyerhet vele

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen egy hete nyújtotta be a kormány idei harmadik, a kormány tálalásában a versenyképesség növelését megcélzó adócsomagot, amit már meg is szavaztak.

A főbb változások:

- Egykulcsos és egy számjegyű lesz a társasági és nyereségadó, azaz a jelenlegi 19 illetve 10 százalék helyett egységesen 9 százalékos.

- 9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó is a társasági adó mértékének csökkentésével összhangban.

- A mostani 27 százalék helyett 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által a foglalkoztatottak után fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho, leánykori nevén munkáltatói járulék), ami így 22 százalékos lesz.

- Ezzel összefüggésben a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is 22 százalékra mérséklődik jövőre.

- 2018-tól pedig 20 százalékos lesz a szocho, illetve az eho. (És még, ahogy Varga Mihály ígérte, további fél százalékos csökkenés is lehet, amennyiben a jövő év első három negyedévében 11 százaléknál nagyobb a bruttó átlagkereset növekedése.)

- A katázóknál emelkedik az ellátások számításának alapja.

- A kiva adója 16-ról 14 százalékra csökken.

- Csökkenhet a bankok tranzakciós illetéke, ha 20 százaléknál jobban növelték a hitelezést tavalyhoz képest. Az enyhítés a növekedés 0,6 százaléka lehet (de max. a fizetendő tranzakciós illeték 80 százaléka). 

Szochocsökkentés hatása

A szochocsökkentés hatására csökkenhet a foglalkoztatás közterhe, ami a munkáltatóknak jelenthet könnyebbséget. A megemelt minimálbérnél és bérminimumnál például annyival, amennyit a következő táblázat mutat.

Minimálbér és bérminimum változások 2017-ben

   Bér Munkáltató költsége
Bruttó Nettó Szocho Bérköltség Megtakarítás Szocho-ban
Minimálbér 2016 111.000,- Ft 73.815,- Ft 27% 142.635,- Ft  
Minimálbér 2017 (15%-os emelés) 127.650,- Ft 84.887,- Ft 22% 157.648,- Ft  
Minimálbér növekedés +16.650,- Ft +11.072,- Ft -5% +15.013,- Ft -6.383,- Ft
Bérminimum 2016 129.000,- Ft 85.785,- Ft 27% 165.765,- Ft  
Bérminimum 2017 (25%-os emelés) 161.250,- Ft 107.231,- Ft 22% 199.144,- Ft  
Bérminimum növekedés +32.250,- Ft +21.446,- Ft -5% +33.379,- Ft -8.063,- Ft

A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni. Látszik, hogy összességében így is nő a vállalkozások terhe a jelentős béremelés miatt, azonban kisebb mértékben, mintha nem lett volna az adócsökkentés. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, Tállai András egyébként azt mondta múlt hétfőn, hogy a hatéves bérmegállapodás keretében végül 15,5 százalékra fog csökkenni a szocho.

Ehocsökkentés hatása

Az ehocsökkentés hatására pl. a béren kívüli juttatások köréből kikerült egyes meghatározott juttatások adóterhénél nem lesz olyan nagy az emelkedés, mint azt elsőre várni lehetett.

A nyári adócsomagnál még úgy tűnt, az adózás nem változik (49,98 százalék). Az őszi adócsomagból azonban kiderült, hogy csökken az adóalap szorzója, 1,18 százalékra, így a közteher is (49,56 százalék). A harmadik adócsomag megszavazásával (ehócsökkentés is, 27-ről 22 százalékra) pedig az egyes meghatározott juttatások adóterhe 43,66 százalék lesz jövőre.

Mivel a munkáltatók többsége bruttóban adja a kereteket, ezzel az utolsó tehercsökkenéssel a dolgozók járhatnak jól, ahogy a példának kiválasztott cafeteriacsomagnál a táblázatból is láthatják:

 

 Látszik viszont, hogy összességében nem nyernek a dolgozók az adóváltozásokkal, amennyiben a keretükben volt olyan juttatás, amely jövőre már nem adózik kedvezményesen, béren kívüli juttatásként (pl. Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, stb.)

Egykulcsos nyereségadó

A 9 százalékos nyereségadó az összes egyéni és társas vállalkozást érinti, akik az általános szabályok szerint adóznak. Viszont a kisebbeknél (500 millió forintos pozitív adóalap alatt) nem jelent nagy változást, hiszen korábban 10 százalékos volt az adó.

Viszont akik eddig a 19 százalékos sávba tartoztak (500 millió forintos pozitív adóalap felett), azoknál igen majdnem megfeleződik az adó. Ami kvázi adóparadicsommá teheti Magyarországot, hiszen ahogy Varga Mihály is mondta, nálunk lesz a legalacsonyabb az adó Európában.

Kata, kiva, alanyi mentesség

A második, őszi adócsomag volt az, amellyel felemelték a katázás bevételi határát a jelenlegi 6 millió forintról 12 millió forintra. Illetve az alanyi áfamentesség határát 6-ról 8 millió forintra. A meglehetősen kedvező változások kapcsán írtuk is, hogy bolond lesz, aki jövőre nem katázik. 

Mert az értékhatár csökkentése azt jelenti, hogy:

- Főállású katázóknál a jelenleg legjobb esetben 10 százalékos mértékű a kataadó leszorítható 5 százalékra ha az adózó éppen hogy eléri az évi 12 millió forintos árbevételt.

- A mellékállású katázóknál az eddigi 5 százalékos teher csökkenhet 2,5 százalékra a legoptimálisabb esetben. (Iparűzési adóval együtt is legfeljebb kb. 3 százalékra.)

A szochocsökkentéssel összefüggésben a mostani harmadik adócsomaggal annyi pozitív változás lesz még, hogy emelkedik a katázóknál az ellátás számításának alapja. Így aki havi 50 ezer forint adót fizet, annak a havi 81 300 forint helyett 90 ezer forint lesz az ellátási alapja (nyugdíj, egészségbiztosítás), aki pedig havi 75 ezer forint adót fizet, azoknak 136 250 forint helyett 150 ezer forintos. Ez a nyugdíj, illetve táppénzszámításnál lehet fontos.

A kivaadó kismértékű csökkentése (16-ról 14 százalékra) szintén jól jöhet az érintetteknek.

Új adó is lesz

Jövőre adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. A javaslat 12 ezer forintban maximálja a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti legmagasabb éves összegét.

Plafont kaphat a Rogán-adó

Eredetileg az energetikai cégek informatikai rendszereinek auditálását írta elő a parlament, ami ellen az érintettek tiltakoztak. A kormány a feleslegesnek tűnő informatikai auditálást egy korábbi döntésével a  bankokra is kiterjesztette. Az auditálásra továbbra is egyetlen cég alkalmas, amely Rogán Antal miniszter egyik “feltalálótársához” köthető. Most a bankok kilobbizták, hogy az értelmetlen audit árát a kormány maximálja, erre is javaslatot tesz a mostani adócsomag, pontosabban, hogy a nemzetgazdasági miniszter ezt egy rendeletben megtehesse

2016.12.12., Forrás: 24.HU (http://24.hu/fn/gazdasag/2016/12/12/megszavaztak-a-harmadik-adocsomagot-mutatjuk-ki-mit-nyerhet-vele/)


Adócsomag 2017: Eva, Ekho, Kata, Kiva, Áfa változások

Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő kkt., bt., egyéni cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértékének 16 százalékról 15 százalékra csökken, tekintettel arra, hogy ezen adó megfizetésével az adózó tulajdonképpen a vállalkozás nyereségéből le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, melynek mértéke 2016-tól 15 százalékra csökkent.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho)

A törvény az új bevallási forma – az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet – bevezetésével összefüggésben módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes rendelkezéseket.

Azokban az esetekben, amikor a magánszemély az év első felében vonul nyugdíjba (az adott évben több mint 183 napra részesül nyugdíjban), az Ekho tv. szabályai szerint minden ekhoval adózó jövedelmére (az aktív időszakban szerzettre is) az alacsonyabb (11,1%-os) közteher mértéket alkalmazhatja, vagyis a megfizetett különbözet visszajár számára. A hatályos törvény azonban nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján az adóhatóság a visszautalást jogszerűen teljesítheti. A új jogszabály alapján lehetővé válik a különbözet személyi jövedelemadó bevallásban történő visszaigénylése más túlfizetésekhez hasonlóan.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

A Katv. főállású kisadózó fogalma több ponton a Tbj. 31. § rendelkezéseiben meghatározott esetkörökkel összhangban határozza meg, hogy mikor nem minősül főállásúnak a kisadózó. A Tbj. 2016. június 16-ától hatályos 4. § q) pontjában foglaltak szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. E rendelkezést beiktató 2016. évi LXVI. törvény 123. §-ához fűzött indoklás szerint ezzel egyértelművé válik többes jogviszony fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása. 

A jogszabály szerint azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, nem minősülnek főállású kisadózónak – hasonlóan, mintha heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnának −, így 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezettek.

A törvény szerint az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése iránt.

A jogszabály 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A módosítás lényegében azt jelenti, hogy az adózási mód az említett bevétel eléréséig alkalmazható.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra az adóalanyiságot. Az új jogszabály ezt az időszakot a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökkenti, ezzel több olyan adózó tudná az adóalanyiság megszűnését követően ismételten választani az adózási formát, akinek adóalanyisága nem szankciós jelleggel, hanem az adózó döntése következtében szűnik meg.

A törvény egyértelművé teszi, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetési kötelezettség a bejelentését követően (a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót.

A jogszabály pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Ezzel az is pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet.

Kisvállalati adó (Kiva)

A törvény értelmében a kisvállalati adó választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévente szükséges vizsgálni.

Az új szabályok értelmében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adóhatóságnál meglévő tartozás mértékét a kisadózó vállalkozások tételes adójában alkalmazott metódus szerint kell a továbbiakban vizsgálni, amely elősegíti az egyértelmű jogalkalmazást.

A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások számára probléma a jogszabályban előírt bejelentés határideje és módja. Az új jogszabály szerint a vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésüket papír alapon teljesítik. Az új szabályok alapján például egy tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda már a bejelentkezése alkalmával választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ekkor azonban nem teljesülne a Katv. 19. § (1) bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. A törvény értelmében a tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a Katv. 19. § (1) bekezdés szerinti bejelentésüket, ha azt az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítik.

Általános forgalmi adó (Áfa)

Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, az új jogszabály szerint azonban az 8 millió Ft-ra emelkedik, a törvény átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft

2016.11.24., Forrás: adó/online ado.hu (http://ado.hu/rovatok/ado/adocsomag-2017-eva-ekho-kata-kiva-afa-valtozasok)


Minimálbér és bérminimum változások 2017-ben

   Bér Munkáltató költsége
Bruttó Nettó Szocho Bérköltség Megtakarítás Szocho-ban
Minimálbér 2016 111.000,- Ft 73.815,- Ft 27% 142.635,- Ft  
Minimálbér 2017 (15%-os emelés) 127.650,- Ft 84.887,- Ft 22% 157.648,- Ft  
Minimálbér növekedés +16.650,- Ft +11.072,- Ft -5% +15.013,- Ft -6.383,- Ft
Bérminimum 2016 129.000,- Ft 85.785,- Ft 27% 165.765,- Ft  
Bérminimum 2017 (25%-os emelés) 161.250,- Ft 107.231,- Ft 22% 199.144,- Ft  
Bérminimum növekedés +32.250,- Ft +21.446,- Ft -5% +33.379,- Ft -8.063,- Ft

 A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.


Itt vannak a 2017-es cafeteria-szabályok

Kedden az Országgyűlés elfogadta a 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályokat. Jövőre az alábbi szabályok szerint lehet tervezni a juttatásokat.

Összeállt a cafeteria-csomag, lássuk a főbb elemeket és változásokat (a friss változásokat dőlt betűvel jelezzük).Béren kívüli juttatások

2017-ben majd a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Így a teljes közteher jövőre az idei 34,51 helyett 34,22 százalék lesz, e juttatások köre azonban szűkül. Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát lehet adni majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel valamint 100 ezer forintig pénz kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen közterhekkel.

Gyakran használt cafeteria-elemek terhei (százalék)

Cafetria elem Közteher 2017-ben
Munkahelyi étkeztetés korlátozás nélkül 49,56
Erzsébet-utalvány korlátozás nélkül 49,56
Helyi bérlet 49,56
Iskolakezdési támogatás korlátozás nélkül 49,56
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás korlátozás nélkül 49,56
Egészségpénztár, önsegélyező pénztár - hozzájárulás korlátozás nélkül 49,56
Készpénz kifizetés cafeteriában (**) évente 100 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (**) évente 150 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (**) évente 225 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (**)  évente 75 ezer forintig 34,22
Sportrendezvényre szóló belépő korlátozás nélkül adómentes
Kulturális belépő évente 50 ezer forintig adómentes
Óvoda, bölcsőde a költségek mértékéig adómentes
Mobilitás célú lakhatási támogatás a feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 40-25-15 százalékáig adómentes
Lakáscélú támogatás 30 százalék maximum 5 millió forint 5 évben – adómentes
Kockázati biztosítás (például egészség) havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes
Ajándékutalvány(*) a szabályokat betartva korlátlanul 49,56
(**) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell.
Versenyszférában évi 450 ezer forint értékig áll rendelkezésre közszférában évi 200 ezer forint értékig a kedvező 34,22 százalékos mértékű a közteher, felette 49,56 százalék adó- és járulékteherrel kell számolni.
   

Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik jövőre. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint lesz adható (ezek keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak).

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,19 helyett az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul. Így 49,56 százalék munkáltatói teherrel lehet kalkulálni 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett. Ezzel a közteherrel lehet megvalósítani az idén gyakran használt béren kívüli juttatások (például pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkehelyi étkeztetés) kiadását, de akár más juttatásokat is a kiadás feltételeire odafigyelve.

Látható, hogy sok idén népszerű béren kívüli juttatás jövőre már magasabb közteherrel lesz adható. Rájuk sok esetben idén havi, éves korlátok vonatkoznak, melyen belül igénybe lehetett venni a kedvező adózás feltételeit. Az elfogadott módosítás szerint ezek jövőre havi illetve éves korlátozás nélkül lesznek adhatók – a magasabb – 49,56 százalékos közteherrel – magyarázza az új szabályokat Fata László cafeteria szakértő.

Így többek közt az Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vállalati üdültetés, iskolarendszerű képzés biztosítása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba is korlátlanul fizethet a munkáltató 49,56 százalékos adóval.

Adómentes juttatások

Eddig is úgy látszott, hogy a gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt bővül 2017-re. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde kis módosítással jövőre is tovább használhatók lesznek. Emellett már korábban bekerült az adómentes juttatások közé a mobiltási célú lakhatási támogatás és az óvodai ellátások térítése.

A nyáron még úgy látszott, hogy egészségügyi szolgáltatást is adhat a munkáltató adómentesen 2017-ben. Ezt a szakaszt azonban a friss őszi módosítás nem lépteti hatályba, így ezzel nem számolhatnak a cégek adómentes juttatásként jövőre.

Az már korábban látható volt, hogy közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) kilométerenkénti 9 forint kötségtérítés adómentes értéke 15 forintra növekszik.

A lakáscélú támogatás esetén a munkáltatónak az adómentességhez vizsgálnia kell, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni. A friss módosítás alapján változik az együtt lakó személyek meghatározása. Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásakor. A  jelenleg érvényes meghatározás szerint ebbe a körbe nem lehet beleszámítani a munkavállalónak, élettársának vagy házastársának testvérét. A módosítás elfogadásával jövőre a lakásban lakó testvér is figyelembe vehető az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor. Emellett a fiatal házaspárok estén a lakók számának meghatározaskor számításba vehetőek lesznek a jövőben születendő gyermekek is.

Kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása is. A 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből kettőt egy szobaként lehet majd figyelembe venni. Ez alapján 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén négy szoba lesz a méltányolható lakásméret. Majd minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakás mérete. 
 
Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 200-450 ezer forintos éves keretbe.

2016.11.22., Forrás: HVG.hu Vállalkozás (http://hvg.hu/kkv/20161122_Itt_vannak_a_2017es_cafeteriaszabalyok)


Áfa 58. § szerinti ügyletek teljesítési időpontjának változása 2015. júliustól

2015. júliusától, illetve 2016. január 1-jétől változik az időszakos elszámolású ügyletek Áfa teljesítési időpontjának meghatározási módja.

Az Áfa törvény 2015. július 1-től és 2016. január 1-től hatályba lépő változásai szerint két lépcsőben kerül bevezetésre az új módszer az elszámolási időszakos ügyletek Áfa szerinti teljesítési időpontjának meghatározására.1. 2015. július 1-tőlKizárólag az alábbi három tevékenység kapcsán kell az új szabályt alkalmazni:

- könyvviteli szolgáltatás

- könyvvizsgálói szolgáltatás

- adótanácsadói szolgáltatásTeljesítés időpontja:

- Fő szabály szerint: az ellenérték megtérítésének időpontja (fizetési határidő) az elszámolási időszak utolsó napja.

- Kivétel ez alól:

ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját

Megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja,

Követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap.Az új szabályt a fenti három tevékenység esetén az olyan 2015. július 1-én, vagy azt követően kezdődő elszámolási időszakra kell alkalmazni, melyek fizetési esedékessége szintén 2015. július 1-én vagy azt követően van.Példák:

1. 2015. június havi könyvelési díj* teljesítési időpontja: (régi szabály)

Fizetési határidő  Teljesítési időpont 
 2015. június 15.  2015. június 15.
 2015. július 15.  2015. július 15.

2. 2015. július havi könyvelési díj* teljesítési időpontja: (az elszámolási időszak: 2015.07.01-07.31.)

Fizetési határidő Teljesítési időpont
2015. június 25. 2015. június 25.
2015. július 10. számla kibocsátás napja
2015. augusztus 10. 2015. augusztus 10.
2015. szeptember 10. 2015. augusztus 30.

* Felhívjuk figyelmüket, hogy az elszámolási időszak nem a lekönyvelt időszakot jelenti, hanem a tényleges munkavégzési időszakot kell az alatt érteni.2. 2016. január 1-tőlA jogszabály szerint valamennyi elszámolási időszakos ügylet esetén az új szabályt kell alkalmazni, így minden ilyen 2016. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő elszámolási időszak esetén, melynek fizetési esedékessége is 2016. január 1-re, vagy azt követő időpontra esik.

- Fő szabály szerint: az elszámolási időszak utolsó napja

- Kivétel ez alól:

ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját

- Megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja,

- Követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap.

 2015.11.03., Forrás: SALDO tanácsadás (http://adozasitanacsadas.hu/hir/273/afa-58-szerinti-ugyletek-teljesitesi-idopontjanak-valtozasa-2015-juliustol)


Megjelent a 2016 évi adóváltozásokról szóló törvény

A Magyar Közlöny 2015/90 számában olvasható az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény, melyet az Országgyűlés a 2015. június 16-i ülésnapján fogadott el.  A 7. fejezetben, 11 cím alatt, 40. §- ból álló törvény hatálybaléptetését a VII. Fejezet: Záró rendelkezések fejezet, 11. Hatályba léptető rendelkezések cím alatt található 40. § tartalmazza. A törvény 3 mellékletet is tartalmaz.

A 2015. június 24.-én megjelent 2015. évi LXXXI. törvény:

·         A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt

A módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

a személyi jövedelemadó terhe 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek következtében (a hatályba lépést követően) a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeresére kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Hasonló a változás az egyes meghatározott juttatások esetén is, ahol a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul (itt is alkalmazni kell az 1,19 szeres szorzót). Így a béren kívüli juttatások teljes közterhe 35,7 százalékról 34,51 százalékra változhat. Ezzel párhuzamban az egyes meghatározott juttatások 51,17 százalék közterhe 49,98 százalékra csökken.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

·         A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt

Az egykulcsos társasági adót 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be.

A módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

·         A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.

·         Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

·         Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

·         Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

·         Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.

További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.

Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. Az adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

·         Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt

A módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.

·         A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

·         A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt

Az ágazati adókötelezettség új nyomvonalon létesített közművezeték esetén 2016. január 1-jét követően már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

·         A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt

A módosítással a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik.

·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

·         A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt

A módosítás az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

·         A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt

A módosítás alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

Záró rendelkezésként hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

2015.11.19., Forrás: Sütőipari Egyesülés (http://www.sutoipariegyesules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2031:megjelent-a-2016-evi-adovaltozasokrol-szolo-toerveny&catid=17:jogszabalyfigyel&Itemid=55) 


Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi adótörvényeket és azokkal összefüggő más törvényeket módosító törvény nem tartalmaz jelentős szerkezeti átalakításokat a különadók, illetékek, egyéb adók és fizetendő díjak területén, azonban egyes részszabályozások jelentős változást hozhatnak. Ezen főbb tervezett módosításokat jelen hírlevelünkben foglaltuk össze.

A személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és társadalombiztosítást érintő 2015. évi adótörvény változások


Cafeteria

A béren kívüli juttatások köre változatlan marad. 

A törvény végleges szövege szerint a béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken. Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 14 % eho-t, összességében 35,7 % közterhet kell fizetni). A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint (az ún. rekreációs keretösszeg) marad. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani. 

A kedvezményes értékhatárt meghaladó összegű juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek az eredet elképzelésekkel ellentétben továbbra is 51,17 % közterhet viselnek (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 27% eho-t kell fizetni). A magánszemély jogviszonyának év közbeni megszűnése esetében, amennyiben az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg (200 eFt), vagy a rekreációs keretösszeg (450 eFt) időarányos részét meghaladja, az 51,17 %-os közterhet a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni. A magánszemély halála esetén az arányosítás nem érvényesül.

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások köre nem változik jelentősen. Így pl. megmarad a lakáscélú munkáltatói támogatások adómentessége is, sőt jövőre már a lakás akadálymentesítéséhez, az akadálymentesítés céljából felvett hitel törlesztéséhez is adómentesen hozzájárulhat a munkáltató, illetve a korábban akadálymentesítéshez adott munkáltatói kölcsön elengedése miatt nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem. 

Családi adókedvezmény

Növekvő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól 
A két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven át fokozatosan emelkedni fog. Két eltartott esetében a kedvezmény kedvezményezett eltartottanként 62 500 forintról 125 000 forintra fog nőni. 2015-ben a kedvezmény mértéke még nem változik. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke marad 62 500 forint, míg három, illetve több eltartott esetében továbbra is 206 250 forint kedvezmény lesz érvényesíthető. 

Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre is változik. A nevelőszülő közös háztartásban élő, családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. Így a házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt. 

Első házasok kedvezménye
A törvény szerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5 000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. A házasságkötéssel járó adókedvezménynek felső életkori határa nincs.  

Életbiztosítások
A teljes életre szóló életbiztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal, azaz a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, míg a 2018 után kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Nyugdíjbiztosítás
A törvény pontosítja a nyugdíjbiztosítás fogalmát és a biztosítási eseményeket. Ezen kívül azt is tartalmazza, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a halálesetet kivéve – csak a biztosított lehet, illetve amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszünteti, a felhalmozott összeg a biztosítottat illeti meg. 

Kiküldetési rendelvény
Változik a kiküldetési rendelvény fogalma. A jövőben a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. 

Munkavállalói értékpapír-juttatási program
Korábban a munkavállalói értékpapír-juttatási programokat az adóhatóság vette nyilvántartásba, majd ez a hatósági nyilvántartás megszűnt. A javaslat szerint a jövőben a program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát. 

Munkaerőkölcsönzés
A jelenleg hatályos szabályozás szerint amennyiben egy munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor úgy, hogy a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket a belföldi kölcsönvevő teljesíti. A jövőben lehetővé válik, hogy a személyi jövedelemadó megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket is a belföldi kölcsönvevő teljesítse. 

Osztalék
A törvény kifejezetten nevesíti, hogy osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.


Külföldi előadóművész

A külföldi illetőségű előadóművésznek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amelynek felső határa adóévenként 450.000 forint. Az előadóművész az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. 

Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke változatlanul 14% marad.


Járulékalapot képező jövedelem

Változatlan szabály, hogy személyi jövedelemadó köteles jövedelem hiányában a járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér. Amennyiben azonban a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, akkor a járulék alapja a szerződésben meghatározott díj összege. 

Külföldi illetőségű előadóművészek
A törvény kifejezetten tartalmazza, hogy a biztosítás nem terjed ki a külföldi illetőségű előadóművészekre. 

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja
A törvény kiemeli, hogy ügyvezetői tevékenységet nem munkaviszony keretében ellátó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, továbbá, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. 

Családi járulékkedvezmény
A foglalkoztató akkor is köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha nem munkáltató ugyan, de olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. 

A jövőben kifejezetten előírja a törvény, hogy a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, illetve a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.  

2015. áfa-törvény várható változásai

Az áfa-törvény 2015-től várható változásait foglalom össze. A módosítások egy részét már nyáron elfogadták. Ennek lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű: az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem-áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni.  

Legfontosabb 2015. január 1-jétő hatályos áfát érintő változások

Időszakos elszámolási ügyletek
Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja. Ez alól két kivétel lesz: 

  1. ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját - a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz;

  2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne. 

Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra is vonatkozni fog  a szabály. 

Belföldi összesítő jelentés összeghatára 2 millió forint helyett 1 millió forint
2015. január 1-től hatályos változás értelmében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenne. Ennek megfelelően, főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó a tervezet szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási kötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni. 

Előleg – nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni.
A korábbi előlegszabályozás nem tért rá a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem vagy nem kizárólag pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget természetben adják. 

Adómérték változások

2015. január 1-jétől 5 százalékos áfakulcs terheli a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is. 

Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelműen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfakötelességét. Portfolió-kezelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól  szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint portfólió-kezelés: az a tevékenység, ami során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Ettől függetlenül  új speciális adómentességi jogcím is bevezetésre került, melynek értelmében mentes az adó alól „a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfóliókezelése”. 

Kezdő áfa-alanyok havi bevallás beadására lesznek kötelezettek
Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell az áfát bevallaniuk 2015. január 1-jétől, ugyanis a törvényjavaslat szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfa bevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfa-alanyoknak.

Egyéb 2015. január 1-jétől hatályos áfát érintő változások: 

  • Az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem.

  • Ezen kívül nemzetközi fordított adózás alá esik az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ez esetben a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az értékesítőnek ne keletkezzen belföldön állandó telephelye és a vevő rendelkezzen magyar adószámmal.

  • Levonható a motorbenzin áfája, ha  megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Újabb olyan eset bevezetését tervezi a törvényjavaslat, amikor egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfa raktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség.

  • Áfa-visszatérítés lehetősége megnyílik norvég cégek előtt is. Korábban az áfa-visszatérítés lehetősége uniós országok mellett csak svájci és lichtensteini vállalkozások esetén állt fenn. A norvég adóalanyok legelőször a 2013-as magyar áfás beszerzéseik után igényelhetik vissza az áfát, a kérelem benyújtási határideje 2015. szeptember 30-a. 

Ugyan a stabilitási törvény 2015-től egykulcsos társasági adót írt elő, a költségvetési helyzetre való tekintettel az elfogadott adócsomag nem tartalmaz változást ezzel kapcsolatban, azaz a társaságok 2015-től változatlanul a megszokott két kulccsal adóznak (10% és 19%). 

Jelentősen változnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. Egyfelől a 2014-ben vagy azt megelőző években felhalmozott, de fel nem használt veszteséget a 2025-ös év végéig, a 2015-ben vagy későbbi években keletkezett veszteséget pedig 5 éven belül kell felhasználni. Másfelől az adócsomag további szigorításokat tartalmaz az átalakulások és cégfelvásárlások során történő veszteségelhatárolások tekintetében. 

A korábbi tervezethez képest a végleges adócsomag mégsem köti a K+F adóalap-kedvezmény igénybevételét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítéséhez. 

Közhasznú szervezethez hasonlóan, a felsőoktatási intézmények támogatásával kapcsolatban is bevezetésre kerül adóalap-csökkentő tétel, amennyiben az adózó legalább 5 évre szóló felsőoktatási támogatási megállapodást köt. 

Új jogintézményt tartalmaz az elfogadott adócsomag a társasági adóra vonatkozóan, miszerint adózók felajánlhatják adóelőleg-kötelezettségük 50%-át, illetve a tárgyévi feltöltési/adófizetési kötelezettségük maximum 80%-át a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80%-a) után. Ennek mértéke 7,5% illetve 2,5%, az előbbi ha adóelőlegből, az utóbbi ha adóból ajánlott fel az adózó. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével. 

Bővül a kapcsolt vállalkozások köre, ezentúl a tulajdonosi kapcsolaton felül a kapcsolt vállalkozási jogviszony kiterjed azon társaságokra is, amelyek között az ügyvezetés egyezőségéből fakadóan üzleti és pénzügyi befolyásgyakorlás áll fenn. 

Amennyiben indokolt, a szokásos piaci ár megállapításához a gyakorlatban már korábban alkalmazott interkvartilis (a statisztikai minta középső 50%-át tartalmazó) tartomány alkalmazása kötelező lesz adatbázis kutatások készítése során. 

A nyereség-minimum kiszámítása során az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. A hivatalos indokolás szerint erre azért van szükség, hogy a nem kereskedelmi tevékenységet végző társaságok hátrányos helyzetét megszüntessék. 

Az elfogadott adócsomag további módosító/pontosító rendelkezéseket tartalmaz az alábbiak tekintetében: 

  • telephely fogalmának pontosítása az ingatlannal rendelkező külföldi személy esetében;

  • nonprofit gazdasági társaságok visszamenőleges társasági adókötelezettsége egyes feltételek nem-teljesítése esetén;

  • „de minimis” támogatások pontosítása az uniós változásoknak megfelelően;

  • üzleti vagy cégérték esetén alkalmazható értékcsökkenési leírás;

  • hiányzó eszközzel kapcsolatos adóalap-növelési kötelezettség pontosítása;

  • kapcsolt vállalkozásoknak minősülő pénzügyi intézmények közötti, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás elszámolhatóságának visszamenőleges hatálya;

  • új uniós jogszabályok miatti kkv kedvezmények bővítése;

  • reklámadóval kapcsolatos, nem vállalkozási célú ráfordítások adóalap növelő hatása.

A végleges adócsomag egyfelől megszünteti a befektetési alapkezelők különadó-kötelezettségét, ugyanakkor a befektetési alapokra és forgalmazókra pedig kiterjeszti a különadó-törvény hatályát. Az adó alapja a forgalmazók esetében a külföldi kollektív befektetési értékpapírok ügyfélszámlákon nyilvántartott forintértéke, míg a befektetési alapok esetében a befektetési jegyek forintértéke. Az adó éves mértéke az előbbiekben meghatározott adóalap 0,05%-a. 

Az ukrán helyzetre tekintettel alkalmazható könnyítések általános jelleggel átkerültek az adózás rendjéről szóló törvénybe. 


Az elfogadott adótörvény módosítások alapján ezentúl az önkormányzatok nem csak a helyi adókról szóló törvényben nevesített helyi adókat vezethetik be az illetékességi területükön, hanem jogosultakká válnak arra, hogy egyéb települési adókat is bevezethessenek. 

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja és nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Ezen túlmenően a települési adónak nem lehet alanya az állam, önkormányzat, szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó. 

A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott eljárási kérdésekben pedig az önkormányzat rendeletet alkothat. 2015. január 1-től az önkormányzatoknak az önkormányzati adórendeletekről, valamint azok módosításairól már nem azok kihirdetésétől számított 5 napon belül, hanem azok hatálybalépését megelőző hónap 5. napjáig kell adatot szolgálniuk a Kincsár felé annak honlapján való közzététele céljából. 


A legfőbb módosítás az elfogadott törvény alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték csere pótló vételre vonatkozó eljárási rendjét érint.

A hatályos szabályozás alapján azon magánszemélyek, akik a lakástulajdonuk értékesítése előtt visszteher mellett szerzik meg újabb lakástulajdonukat, cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag érvényesíthették, így elsőre magasabb összegű illetéket kellett megfizetniük, melyet később visszatérítettek a részükre. 

Ezentúl azonban a lakásszerzőnek nyilatkozata, kérelme alapján az állami adóhatóság a forgalmi értéket megállapítja ugyan, azonban nem kell fizetési meghagyást kiadni. Az illetéket ugyanis a magánszemély lakásértékesítéséről szóló igazolás benyújtását követően, annak figyelembe vételével kell megállapítani és közölni. 

A nyilatkozat vagy kérelem kötetlen formában megtehető akár a lakásvásárlásról szóló szerződésben is. 

Ezen kedvezmény igénybe vétele esetén azonban, amennyiben a magánszemély egy éven belül mégsem értékesíti ingatlanát vagy igazolja azt az állami adóhatóság felé, úgy a megállapított illetéket a nyilatkozat benyújtásától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. 

A bizalmi vagyonkezelés kapcsán ezentúl az illetékkötelezettség nem a szerződés létrejöttéhez, hanem a tényleges vagyonszerzéshez fog kapcsolódni a módosuló illetéktörvény értelmében. 

Az illetéktörvény több területen is az illetékbélyegek használatának visszaszorítása érdekében módosul, például megszűnik ezentúl a közigazgatási hatósági eljárás esetén az illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabálya. 


Az elfogadott adótörvény módosítás értelmében a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén a felügyeleti díjat sávosan progresszív adókulcsok alapján kell ezentúl megállapítani. Ezen új díjfizetői kör meghatározása egyben azt is jelenti, hogy új termékköröket is figyelembe kell venni az élelmiszerlánc felügyeleti díj alapjának meghatározása során: az illatszereket, a drogériai termékeket, a háztartási tisztítószereket és vegyi árukat, valamint a higiéniai papírtermékeket. 

Így a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében a korábbi 0,1% helyett a díj mértéke a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó részére 0%, a nettó árbevétel 500 millió forint és 50 milliárd forint közötti részére továbbra is 0,1%, azonban a nettó árbevétel 50 milliárd forint és 100 milliárd forint közötti részére már 1%, majd 50 milliárd forintonként 1 százalékponttal növekedve fokozatosan éri el (a nettó árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozóan) a maximális 6%-ot. 


Az energiaadó mértéke nő az elfogadott törvény alapján, mely értelmében 2015-től: 

  • villamos energiára megawattóránként 295 forint helyett 310,5 forintot,

  • földgázra gigajoule-onként 88,50 forint helyett 93,5 forintot,

  • szénre ezer kg-onként 2.390 forint helyett 2.516 forintot kell majd fizetni.

1.       Új alapelvek:

Eltérő minősítés tilalma:
A módosítás visszahozza és alapelvi szintre emeli az „eltérő minősítés tilalmát” tartalmazó, 2013. január 1-jével már hatályon kívül helyezett Art. rendelkezést. A szabályozás alapján az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Az indokolás szerint amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné. 

A szabályozás nem önmagában álló jogintézmény, hanem adott esetben felülellenőrzéssel  együtt alkalmazandó, amely kifejezetten lehetőséget ad a korábbi esetleg téves jogértelmezésen alapuló adóhatósági döntés módosítására, ami az adóalanyok számára kedvező lehet. Másrészről azonban 2013. január 1-jét megelőzően az áfával összefüggésben ezen rendelkezésre hivatkozással a NAV a számlakibocsátónál talált hiányosságok alapján korlátozta az áfa levonási jogot a számlabefogadónál is, amelyet az Európai Unió Bírósága több ítéletében is elutasított. 

Adóztatás kettős elmaradásának tilalma   
Új alapelv lesz az „adóztatás kettős elmaradásának tilalma”, vagy máshogyan kifejezve a „kettős nem adózás tilalma”. Amennyiben a nemzetközi szerződéssel érintett ügyletből, jogviszonyból származó jövedelem az államok közötti eltérő jogi minősítése alapján egyik államban sem adóztatható, úgy ezt a jövedelmet Magyarország nem mentesíti az adóztatás alól.  

 

2.       EKAER (Trade Controll) 
Jön az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER), amelynek segítségével az itthon szállított termékek jelentős részét nyomon követ majd az állam. Az EKAER rendszer: 

  • az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, vagy Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozásával, illetve

  • a Magyarország területén belül a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéssel összefüggésben megvalósuló, a termék útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozásával 

összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.  

Az útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb gépjárművel) végzett közúti fuvarozással járó tevékenységgel összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az adózót (ez fuvarozástól függően lehet a címzett, átvevő, feladó) az EKAER szám megállapítása céljából. Az ún. kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek (jelenleg még kérdés mik lesznek ezek, hiszen még előkészítés alatt áll a vonatkozó NGM rendelet) esetében függetlenül attól, hogy a fuvarozásra útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel kerül-e sor, illetve hogy a fuvarozás célja adóköteles termékértékesítés-e, amennyiben az ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek 

  • tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 Ft-ot (kockázatos élelmiszerek esetében), illetve

  • tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 000 000 Ft-ot (egyéb kockázatos termék esetében)
    meghaladja, szintén alkalmazni kell az EKAER rendszert. 

Az EKAER rendszeren keresztül be kell jelenteni a fuvarozással összefüggő adatokat: 

  • a feladó és a címzett adatait (név és adóazonosító szám),

  • a kockázatos termék kirakodási címén található ingatlant jogszerűen használó vállalkozás adatait (név és adóazonosító szám, amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel),

  • a felrakodás és a kirakodás címét,

  • az EKAER számhoz kapcsolódó termékek 

  • általános megnevezését,

  • VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),

  • bruttó tömegét,

  • adó nélküli ellenértékét (termékbeszerzés és termékértékesítés esetén), illetve adó nélküli beszerzési árát, vagy előállítási értékét (egyéb célú fuvarozás esetén),

  • veszélyes termék esetén a veszélyességi bárca számát,

  •  amennyiben rendelkezésre áll, akkor a cikkszámát is,

  • a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél),

  • a gépjármű forgalmi rendszámát,

  • magyarországi kirakodási (átvételi) helyre való fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját (előzetesen meg kell adni, hogy ezen bejelentés mely elérhetőségekről lehetséges),

  • az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját (előzetesen meg kell adni, hogy ezen bejelentés mely elérhetőségekről lehetséges). 

Az EKAER rendszerbe való bejelentési kötelezettség az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás esetén a címzettet (határidő a termék fuvarozásának megkezdése), míg egyéb esetben a feladót (határidő a termék gépjárműre való felrakodásának megkezdése) terheli. A bejelentés alapján a NAV megállapítja az adott fuvarozási termékegységet azonosító EKAER számot, amelyet a bejelentő köteles a fuvarozást végző, vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani (az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozásának megkezdése, egyéb esetben a gépjárműre történő felrakodás megkezdése előtt). 

A bejelentésre kötelezett (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, aki kizárólag a bejelentő felülethez fér hozzá, azon bejelentést teljesít. 

Ehhez a bejelentéshez szigorú szankciók is párosulnak. Bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki 2015. január 15-től. A bírság összegének mértékéig a terméket le lehet foglalni, zár alá lehet venni és el lehet szállítani. A végrehajtási rendelet fogja a részletszabályokat tartalmazni. 

Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést megvalósító adózók kockázati biztosítékot kötelesek nyújtani az állami adóhatóság részére, kivéve azok, 

  • akik az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepelnek, vagy

  • akik legalább két éve működnek és szerepelnek az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban 

és a bejelentés időpontjában nem állnak adószám felfüggesztés hatálya alatt. 

Hogy minél nagyobb segítséget nyújthassunk az EKAER rendszer okozta adminisztrációs többletfeladatokra való felkészüléshez, a témáról később publikálásra kerülő hírlevelünkben részletesebben is foglalkozni kívánunk. 

3.       Ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások 
A külföldi adóhatóság megkeresése esetén a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez az időtartam jelenleg maximum 1 év. A módosítás a határidőt 180 napra csökkenti az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozására.  

Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg.  

A módosítás következtében a hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására az adózóval szemben. Az ellenőrzés, üzletlezárás, végrehajtási eljárás ismételt akadályozása esetén a mulasztási bírság összege 1 000 000 Ft-ra emelkedik. Alapesetben továbbra is érvényesül az 500 000 Ft. 

Amennyiben egy ellenőrzés során az adóhatóság több adózót egymással összefüggő módon érintő olyan kapcsolatot észlel, amely adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást valósít meg, a rendeltetésszerű joggyakorlás előmozdítása érdekében, az érintett adózót a más adózók vonatkozásában észlelt tényről körülményről értesíti.  

4.       Feltételes adómegállapítás, Tartós feltételes adómegállapítás
A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem benyújtását megelőzően kezdeményezett kozultáció díja 500 000 Ft-ra emelkedik (korábban 100 000 Ft volt). A határozathozatalra nyitva álló határidő meghosszabbodik (75-ről 90 napra, illetve 45-ről 60 napra). A feltételes adómegállapítás kötőerejét 5 évben határozzák meg, amely további 2 évvel meghosszabbítható lesz.  A tartós feltételes adómegállapítás esetében érvényesülő 3 éves alkalmazhatóságban a módosítás lehetőséget ad az adózóknak arra, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározhassa, a 3 éves alkalmazhatóság már a kérelem benyújtásának adóévére is kiterjedjen, vagy a kérelem benyújtását követő évtől kezdődjön. 

A feltételes adómegállapítás esetében az érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség változás esetén sem alkalmazható a feltételes adómegállapítás (annak hatályba lépésének időpontjától). 

A feltételes adómegállapításban az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását is.  

5.       Egyéb módosulások 
Az Art.-ba kerül az ukrajnai helyzet miatt bekövetkezett káresemények adórendszeren keresztül történő kompenzálásának szabályai. Ha azonban az Európai Bizottság a kompenzációt állami támogatásként kezeli, a rendelkezés hatályon kívül helyeződik.

A módosítás bevezeti az online pénztárgépek területén a legmagasabb hatósági árat a rögzített hatósági ár helyett. Legmagasabb hatósági ár ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy ösztönözze az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyt a jogszabályi keretek között. 

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak adóügyben.  

A NAV megkeresésre adatot kaphat az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől, amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

A külföldi adóalany mentesül a bejelentkezés alól, ha Magyarországon kizárólag áfa raktárból, kizárólag közösségen belüli adómentes értékesítést valósít meg és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.  

Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés üzemeltetőnek bejelentést kell tenniük az értékesítés megkezdésekor, megszűnésekor. A bejelentés 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjköteles lesz. A bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni.  

Kapcsolt vállalkozás fogalma a Tao törvény módosításának megfelelően kiegészül, már kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy akkor is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Így a kapcsolt vállalkozás fogalmi változásának a jövőben az általános forgalmi adóról szóló törvényben nevesített, nem független felek közötti ügyletek megítélésénél, illetve a csoportos áfa alanyiságnál is jelentősége lesz. 

Az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfabevallási kötelezettség terheli az újonnan alakuló vállalkozásokat, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette negyedéves bevallást kell adni (cél az esetleges adócsalások visszaszorítása).

Munkáltatói jövedelem adómegállapítás esetén a munkáltatónak az adóévet követő év április 30-ig (korábban május 20. volt) kell megállapítani az adót, illetve neki is május 20-ig (korábban június 10.) kell ezt továbbítani elektronikus úton az állami adóhatóságnak. 


A számos jövedéki adót érintő változás közül a magánfőzéssel kapcsolatos szabályok módosításait emeljük ki. Magánfőzés keretében, azaz saját gyümölcsből, saját desztillálóberendezés segítségével a jelenlegi 200 liter helyett jövőre már csak 50 liter párlat előállítását engedélyezi a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.), a többletet köteles a magánfőző a vámhatósággal egyeztetett módon megsemmisíteni. 

Megszűnik a magánfőzés jövedéki adó mentessége is, a magánfőző évi 1.000 forint átalányadót lesz köteles minden tárgyévet követő január 15-ig bevallani és megfizetni a lakóhelye szerinti önkormányzatnak. A bevétel a helyi önkormányzatoknál fog maradni, azonban a magánfőzéssel kapcsolatos nyilvántartási és egyéb adminisztrációs feladatokat is az önkormányzat fogja ellátni: a desztillálóberendezés megvásárlását a megszerzést követő 15 napon belül be kell jelentenie a magánfőzőnek az önkormányzatnál. A 2015. január 1-jét megelőzően megszerzett desztilláló berendezéseket 2015. január 15-ig köteles minden magánfőző bejelenteni a lakóhelye szerinti helyi önkormányzatnál. 

A magánfőzéssel előállított párlatot csak a magánfőző, családtagjai és vendégei fogyaszthatják, értékesítésére – alkoholtermék-adóraktár részére történő értékesítést kivéve – nem kerülhet sor. 

EU-s kötelezettségszegési eljárás eredményeként a törvényjavaslat értelmében megszűnik továbbá az alkoholtermékek differenciált adóztatása: 2015. január 1-jétől egységesen hektoliterenként 333.385 forint lesz a jövedéki adó mértéke, így nem esnek magasabb adómérték aló a tömény szeszek. A bérfőzés 0%-os adómértéke is megszűnik, a normál adómérték 50%-át, tehát hektoliterenként 167.000 forint jövedéki adót kell a bérfőzött párlat tiszta szesz tartalma után megfizetni a bérfőzetőnek.

A módosító csomagban ugyan benne van, hogy a jelenlegi 22 millió forintos jövedéki biztosíték összegét alkoholtermékek kereskedelmével foglalkozók számára 150 millió forintra emelik, azonban várható, hogy a jelenleg a Parlament által tárgyalt, 2015-ös költségvetési törvényben ezt módosítják, és a jövedéki biztosíték összegét sávosan fogják meghatározni. 


A tömény szeszek jövedéki adómértékének csökkenésével párhuzamosan bekerülnek ezen termékek a Neta alá alkoholos italok néven. Néhány kivételtől eltekintve (például gyümölcspárlatok, gyógyszerek, gyógynövényes italok) az alkoholtartalom függvényében az alkoholos italokat literenként 20-tól 900 forintig terjedő mértékű Neta terheli a jövő évtől. 

Változás továbbá, hogy az adóköteles cukrozott készítmények köréből kiemeli a törvényjavaslat azon készítményeket, amelyek méztartalma legalább 20%, de cukortartalma nem haladja meg a 40%-ot, így ezen termékek után nem keletkezik Neta fizetési kötelezettség 2015-től.

A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!

2014.12.01., Forrás: RSM DTM Hungary (http://www.rsmdtm.hu/2015.-evi-adotorveny)


2014. évi adótörvény-változások

2013. október 18-án a Kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A korábbi évek strukturális változásaival szemben 2014-ben kisebb módosítások, jogértelmezést könnyítő változások kerültek a Javaslatba.  A családi járulékkedvezmény bevezetése mellett cél volt az általános adminisztrációcsökkentés, valamint a vállalkozási feltételek könnyítése, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jövőre is lesz új adónem, illetve az adózók életét nehezítheti, hogy egyes intézkedések éppen az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát segítik, gyorsítják. Hírlevelünkben a teljesség igénye nélkül a főbb újdonságokat foglaltuk össze.

Családi adó- és járulékkedvezmény

A Javaslat a személyi jövedelemadót illetve a társadalombiztosítást is érintő legfontosabb eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése, az ún. családi járulékkedvezmény bevezetése.

A jövő évtől elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékból, majd pedig a nyugdíjjárulékból válik érvényesíthetővé a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény (az egyéni munkaerő-piaci járulékból azonban nem). A családi adókedvezmény mértéke nem változik (10 illetve 33 ezer forint).

Az igénybe vett járulékkedvezmény összege nem érinti a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot. A családi járulékkedvezmény esetében is lesz lehetőség a házastársak, élettársak közötti megosztásra. A kedvezményt a munkáltató állapítja meg. Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor a magánszemélynek nem kell visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget kell teljesítenie.

Külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámítása

A munkáltatók a juttatás hónapját megelőző hónap 15-én irányadó árfolyamot, míg a magánszemélyek vagy a negyedév utolsó hónapjának 15. napján (negyedéves adóelőleg-fizetés esetén), vagy az év utolsó hónapjának 15. napján irányadó árfolyamot alkalmazzák (éves adófizetés esetén), vagyis attól függően, hogy a jövedelem után fizetendő adót, adóelőleget mikor kell megállapítani. A tőkejövedelmek esetében a december 15-ei árfolyamot kell majd alkalmazni a forintosításhoz.

Egyéb változások

  • Pontosításra került az utalvány fogalma (kizárva a visszaváltható utalványokat).
  • Nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, amely esetében a biztosító teljesítését a befizetett díj korlátozza.
  • A teljes életre szóló életbiztosítások esetében kizárólag a tényleges pénzkivonáskor keletkezik egyéb jövedelem, de csak abban az esetben, ha a biztosítás díja az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján volt adómentes.
  • Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a kétféle jogcímen adható rendelkezés együttes összegének felső határa jövőre egységesen 150 ezer forint.
  • A kihirdetést követő 30. naptól a tervek szerint megszűnik az elismert munkáltatói értékpapír-juttatási program bejelentési kötelezettsége, a korábbi szabályozás más elemei azonban változatlanok maradnak.
  • Adómentes lesz a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez adott munkáltatói lakáscélú támogatás is.
  • Magánszemélyek esetében nem elszámolható költség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után fizetendő 14%-os eho.
  • Jövőre kifizetőként kell eljárnia annak a magyar társaságnak, amely a külföldi anyavállalat által a munkavállalónak adott jövedelem juttatásában közreműködik, ha az adókötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik (eddig ez választható volt).
  • 2014-től már nem csak a jelzáloggal fedezett hitel, hanem bármely más, bankok által történt hitel elengedése adómentes lesz, ha az az egyenlő elbánás elve szerint szabályozott. Továbbá kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítani akkor, ha kamatot azért nem számított fel a bank, hogy az adós fizetőképességét helyreállítsa.

  • A Javaslat értelmében nem terjed ki a biztosítási kötelezettség a hallgatói munkaszerződéssel a szakmai gyakorlat vagy képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Ezen hallgatók után szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
  • Kiegészül a harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozó szabály: a 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén is mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól (ha a meghosszabbításra előre nem látható okból kerül sor és ez 1 év után következik be, melyet a munkavállaló jelez az adóhatóságnak). 2015. január 1-jéig a harmadik állambeli kiküldöttek tekintetében nem jön létre biztosítási kötelezettség.
  • 2014. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 6810 forint (napi 227 forint) lesz.
  • Szabad vállalkozási zónában működő vállalatok szocho kedvezményének igénybevételére vonatkozó szabályok könnyítéseket tartalmaznak, annak érdekében, hogy a munkáltató a székhelye településének vonzáskörzetéből bejáró alkalmazottak után is kedvezményben részesüljön.
  • A külföldi kiküldetések szociális hozzájárulási adó alapja az alapbér.
  • Az egyszerűsített vállalati adó (Eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetén az adó alapja az Eva alap 4%-a, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított és arra a jogviszonyra tekintettel az adót a minimális adóalap alapján határozták meg.

  • Eho-mentes a biztosításból származó kamatjövedelem bizonyos feltételek mellett.
  • A tartós befektetési szerződések esetében a jövedelmet terhelő ehót a magánszemély köteles bevallani és megfizetni.
  • A 6%-os mértékű eho megfizetésére a kifizető abban az esetben köteles, ha termék, szolgáltatás formájában juttatja a kamatjövedelmet (pl. nyereménybetétkönyv).

2014-től kiterjesztik az ekho szerinti adózási mód választásának lehetőségét a Sport tv-ben meghatározott egyéb sportszövetségekre (szabadidő, fogyatékosok, diák- és főiskolai-egyetemi), valamint azok alkalmazottaira is.

Bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok

Az adómentes árfolyamnyereség szabály bejelentett részesedések esetében a jövőben tágabb körre is alkalmazhatóvá válik: a Javaslat szerint a bejelentésre jogosító részesedésszerzés mértéke ugyanis 30 százalékról 10 százalékra csökken. A részesedés megszerzésére vonatkozó bejelentési határidő 75 napos lesz az eddigi 60 helyett.

Újabb K+F adóalap csökkentő tétel

A Javaslat értelmében az adózóknak lehetőségük nyílik arra, hogy adóalap csökkentő tételként vegyék figyelembe a velük kapcsoltsági viszonyban álló vállalkozás(ok) saját tevékenységi körében elvégzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségét, amennyiben ezt a kapcsolt vállalkozás nem érvényesítette (ide nem értve a háromszoros adóalap kedvezményt). Ennek egyik feltétele, hogy a K+F tevékenység az adózó és a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódjon. Továbbá, az adózónak rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségének összegét, valamint az adózó által ténylegesen érvényesíthető összegrészt.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A módosítás szerint a kis- és középvállalkozások a tárgyi eszköz beruházás céljából felvett hiteleik és kölcsöneik tekintetében az adóévben fizetett kamat 60 százalékáig (adóévenként maximum 6 millió forintig) vehetnek igénybe adókedvezményt a "de minimis" szabályokat is figyelembe véve, amely a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban életbe lépett megállapodások esetén továbbra is 40% adókedvezményre jogosultak az adózók.

Nem jelentős összegű hiba

A tárgyévi nem jelentős összegű hiba a korábbi évek adóalapjának, adójának önellenőrzése helyett a tárgyévi adóalap megállapításakor vehető figyelembe. Ennek értékhatára a számviteli törvény szabályai alapján meghatározott érték (minimum a mérlegfőösszeg 2%-a, illetve 1 millió forint), mikrogazdálkodók esetében a mérlegfőösszeg 2 százaléka.

Egyéb változások

  • Elismert költségként kezeli a Javaslat a reprezentációs célú éttermi szolgáltatást abban az esetben is, ha a kifizetésről csak bankkártyával/hitelkártyával történő fizetésről kiállított nyugtával rendelkezik a társaság.
  • A KKV-k beruházási adóalap kedvezménye (évi maximum 30 millió forint) a szoftvertermékek felhasználási jogára is kiterjedne a jövőben.
  • A transzferár szabályok apport esetében nem csak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék javára történő teljesítéskor is alkalmazandóak.
  • Ingatlannal rendelkező társaság meghatározásakor a jövőben a mérlegfordulónapi könyv szerinti érték és nem a piaci érték arány a meghatározó.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok

A Javaslat új fogalmak (szabad pénzeszköz, elvárt osztalék) bevezetésével pontosítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok osztalékfizetési szabályait, továbbá lazítja a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, valamint a gazdasági társaságokban való részesedésre vonatkozó korlátozásokat. A tervezet nem zárja ki a 10%-ot meghaladó részesedés megszerzését főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban, ugyanakkor az ilyen mértéket meghaladó részesedés elidegenítése során realizált nyereség nem mentesül a társasági adófizetési kötelezettség alól.

Időszaki elszámolású ügyletek

Az időszak utolsó napja lesz az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont az időszaki elszámolású (Áfa tv. 58. §) ügyleteknél, összhangban a 2006/112/EK Irányelvvel ("Áfa Direktíva"). A korább, fizetési határidőre történő adómegállapítás változatlan marad abban az esetben, amikor a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján történik a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Az új rendelkezést a 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége is 2014. március 14-ét követi.

Adóalap utólagos csökkentése

Jelentősen átalakulnak az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségei, kiegészülve a többoldalú, pénzvisszafizetésre jogosító kuponok fogalmával. Részletes szabályok biztosítják az adóalap csökkentés ellenőrizhetőségéhez szükséges adminisztrációs feltételeket is. Ehhez kapcsolódóan, az utólagos korrekciók elszámolásának szabályai is változnak.

Export szabályok

Az export termékértékesítés mentességének feltétele a jelenlegi szabályok szerint az értékesítésből számított 90 napon belüli kiléptetés. A korábbi szabály fenntartásával, szintén az Áfa Direktívával való konformitás jegyében kiegészül a szabályozás. Amennyiben a kiléptetés 90 napon túl valósul meg, az értékesítés nem adómentes, de ha a kiléptetésre utólag, 360 napon belül igazoltan sor kerül, az adóalany - a számla korrekcióját követően - jogosult fizetendő adóját utólag csökkenteni.

Egyéb áfát érintő változások

A Javaslat a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó levonható adó figyelési időszakon (5 vagy 20 év) belüli módosítási kötelezettségét kiterjeszti a 2014. január 1-jén, vagy azt követően beszerzett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan (pl. szoftver). Az adóalany azonban dönthet úgy is, hogy - bizonyos feltételek teljesítése esetén - a 2014. január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű jogra is alkalmazza a fenti szabályt.

Szintén a tárgyi eszközök figyeléséhez kapcsolódik az az előírás, mely pontosítja, hogy évközi jogutódlás vagy apport esetén a jogelődöt és a jogutódot, illetve az átadót és az átvevőt milyen mértékben illeti meg a tárgyi eszköz utáni adólevonási jog.

Az elektronikus számlázás szabályainak változása után, a jövőben nyugtát is lehet elektronikusan kibocsátani.

Változik a nyugta kötelező adattartalma. A nyugta kelte helyett elegendő azt az időszakot vagy időpontot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető (pl. színházjegy).

Pontosítás a fordított áfa esetében: nem csak építési hatósági engedély köteles, hanem az építési hatóság tudomásvételi eljárásához kötött építési-szerelési és egyéb munka is fordított adózás alá tartozik.

Az értékesítő vagy szolgáltatás nyújtója székhely, közvetlenül érintett telephelye szerinti számlázási szabályok alkalmazhatóak abban az esetben is, ha az értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanynak van a teljesítéssel érintett országban állandó telephelye, de az nem érintett az adott ügyletben.

Bővül az egyszerűsített számla kötelező adattartalma.

Az Áfa Direktíva módosítása révén lehetőség van a gabonafélék és olajos magvak tekintetében a fordított áfa alkalmazásának időbeli kiterjesztésére, így a magyar jogszabály is 2018 végéig meghosszabbítja ezen termékek esetében a fordított adózásra vonatkozó előírások hatályát.

Könyvvezetés USD-ben

Egyéb, elsősorban pontosító rendelkezéseken túl az egyik legfontosabb változás, hogy a Javaslat kiterjeszti az USD-ben történő könyvvezetésre való áttérés lehetőségét. Az EUR-ra való áttérés jelenleg hatályos szabályaihoz hasonlóan, a tervek szerint a jövőben USD-ra korlát nélkül döntése alapján áttérhet majd a vállalkozó.

EKB árfolyam

A külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek átszámítása esetében új lehetőség az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam használata az átszámításhoz. A szabály már a 2013-ban induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

Hitelintézeti hozzájárulás

Egyszeri, új adókötelezettséget vezet be a Javaslat. A hitelintézeti hozzájárulás a hitelintézeteket terhelné, amelynek alapja az általános kockázati céltartalék feloldott összege. Az adó mértéke 19%. Az új adót 2014. március 10-ig kell bevallani és befizetni.

Pénzügyi szervezetek különadója

A pénzügyi szervezetek 2014-ben is kötelezettek lesznek a pénzügyi szervezetek különadójának, a hitelintézetek pedig a hitelintézeti különadó megfizetésére. A pénzügyi szervezetek különadójának a tervek szerint a kizárólag csoportfinanszírozással foglalkozó pénzügyi vállalkozás nem lesz alanya.

Jövőre az energiaellátók jövedelemadójának alanyai havonta/háromhavonta kötelesek lennének adóelőleget fizetni. Az előleg mértéke az előző adóév fizetendő adójával egyezne meg. Megszűnne, mint adóalap növelő tétel a külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó.

NETA kötelessé válnak a jövőben legalább 8%-os cukortartalmú, hozzáadott cukrot tartalmazó, de 25%-nál kevesebb gyümölcstartalmú szörpök is.

  • Jövőre csak jövedéki engedély birtokában lehetne a kenőolajjal, továbbá az 5 és 25 kilogrammos kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénekkel kereskedni (korábban csak a 25 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogének esetén kellett engedély).
  • A jövedéki biztosíték nyújtás összegét eddig a vámhatóság évente ellenőrizte. A jövőben ezen kötelezettsége megszűnik, s a gazdálkodóknak maguknak kell felülvizsgálniuk, hogy jövedéki biztosítékuk elegendő fedezetet nyújt-e. Amennyiben ezt nem korrigálják a megfelelő szintre, a vámhatóság az adóraktári/bejegyzett kereskedői engedélyt felfüggesztheti, illetve ha a mulasztást 30 napon belül sem pótolják, az engedélyt visszavonhatja.
  • Szeszfőzdében üzlethelyiség létrehozása nélkül is lehetőség nyílna a közvetlen értékesítésre.
  • Adminisztrációcsökkentésként 2014. július 1-jétől a KN kódok lesznek alkalmazandók a vámtarifaszámok helyett, továbbá megszűnik az adóraktárak vevő nyilvántartási kötelezettsége. A KN kódokat a vámhatóság honlapján közzéteszi.

Termékdíj-raktár

A módosítás bevezeti a termékdíj-raktár intézményét. A termékdíj raktár az adóraktár mintájára tartalmaz könnyítést a raktár engedélyese számára: a raktárban tárolt, feldolgozott, előállított terméket nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, ami elsősorban az exportra termelő társaságok versenyképességét javítja, mivel a raktárból külföldre történő szállítás esetén nem keletkezik kötelezettség. A módosításhoz kapcsolódóan ugyanakkor bővül az első belföldi forgalomba hozatal fogalma: a termékdíj-köteles termék termékdíj raktárból belföldre történő kiszállításakor fizetési kötelezettség keletkezik. A termékdíj-raktárra vonatkozó engedély a meghatározott feltételek teljesítése esetén legfeljebb öt évre szól, amely újabb öt évvel hosszabbítható meg. A szabályozás 2015. július 1-jétől kötelezővé teszi a raktárakban termékdíj ügyintéző alkalmazását.

Újrahasznosítható csomagolószerrel kapcsolatos módosítások

Bővül azon esetek köre, amikor nem kell megfizetni az újrahasználható csomagolószerek termékdíját: az újrahasználható csomagolószer bérbeadójára is vonatkozni fog a jövőben a mentesítés, ha a termékeket bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. Ugyanakkor a módosítással ösztönözni kívánják a többször használható raklapok használatát is: a hatályba lépést követően nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, ha a kötelezett az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában szereplő raklapot legalább 365 napig csomagolás létrehozására használja fel.

Egyéb módosítások

A Javaslat számos helyen tartalmaz pontosításokat és módosítást például a forgalomba hozatal és a reklámhordozó papír fogalmára, saját célú felhasználás esetén a kötelezettség keletkezésének időpontjára, a bejelentési kötelezettség teljesítésére, a készletre vételkori megfizetés választására, a visszaigénylésre valamint a nyilatkozattal történő beszerzésre vonatkozóan.

Illetékmentességek kiterjesztése, pontosítása

  • A Javaslat értelmében már a 35 év felettiek is kérelmezhetik első lakásszerzésükkor a visszterhes vagyonátruházási illeték 12 havi egyenlő részletben történő - pótlékmentes - megfizetését.
  • A házastársak közötti vagyonátadás és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül a visszterhes vagyonátruházási és az ajándékozási illeték alól.
  • Nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége a cégeknek osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés esetén azzal a feltétellel, hogy az adott követelés jogosultja nem a társaság valamely tagja.
  • Az ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházása, illetve a követelések ajándékozás útján történő megszerzése (követelés-elengedés, tartozásátvállalás) után nem lesznek jogosultak ajándékozási illetékementességre azok a külföldi társaságok, melyek alacsony (10%-ot el nem érő) társasági adókulcsot alkalmazó államban vannak bejegyezve. Szintén ehhez a feltételhez fog majd kötődni a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett ügyletek (átalakulás, részesedéscsere, eszköz-átruházás), valamint az ingatlan, és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társsaág vanyoni betétjének kapcsolt felek közötti megszerzésének visszterhes vagyon-átruházási illetékmentessége.
  • A termőföld-szerzés csak abban az esetben mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a vagyonszerző a saját művelést legkésőbb a birtokba adástól számított 1 éven belül megkezdi.


Belföldi ingatlannal rendelkező társaságok

A Javaslat újraértelmezi a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től azok a vállalatok minősülnének belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyeknek a mérlegében kimutatott eszközök több mint 75 százaléka belföldön fekvő ingatlan, vagy minimum 75 százalékos részesedéssel bírnak egy olyan másik társaságban, amelyek szintén 75%-ot meghaladó arányban rendelkeznek belföldi ingatlanvagyonnal.

A továbbiakban a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét megszerzése a megszerzett társaság főtevékenységétől függetlenül is visszterhes vagyonátruházási illetékköteles lenne.

Egyéb változások

  • Gyakori eset, hogy építési telek több vagyonszerző általi megszerzése estén a használatbavételi okiratok csak egy vagyonszerző nevére szólnak és így az adóhatóság nem törli az illetéket az összes, illetékmentesség igénybevételét kérő vagyonszerző tekintetében. 2014-től azonban már elegendő lesz az is, ha az okiratok csak az egyik vagyonszerzőt nevesítik.
  • A cégbírósági felügyeleti illeték mértéke 50 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra emelkedik.

Fizetési könnyítés

A tervezet fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezését teszi lehetővé a vámterhekre vonatkozóan. Az engedély megadását a módosítás a vámhatóság jogkörébe rendeli. Fizetési könnyítés esetén vámbiztosíték nyújtása szükséges, valamint a fizetendő összegre hitelkamat kerül felszámításra, melyek összege kérelemre csökkenthető.

Korrekciós pótlék

A tervezet szerint nem kell vámigazgatási bírságot fizetni, ha a nyilatkozattevő kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását. Ebben az esetben a jövőben a vámhatóság korrekciós pótlékot állapít meg.

Vámigazgatási bírság

A kiszabható vámigazgatási bírság minimális értéke 2 500 forintról 3 000 forintra nő, késedelmes megfizetés esetén pedig késedelmi kamatot kell felszámítani.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék alól történő kijelentés

A Javaslat értelmében az adóhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély adózó egészségügyi  szolgáltatási járulékfizetésre már nem kötelezett, a magánszemély kötelezettségét hivatalból törli  abban az esetben is, ha a magánszemély elmulasztotta teljesíteni az erre vonatkozó bejelentési kötelezettségét.

Változások az önellenőrzésben

A módosítás alapján 2014-től már az eredeti bevallás esedékessége előtt is lehetőség lesz önellenőrzésre. Továbbá a jövő évtől már önellenőrzésnek minősül az is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adó korrekciójára a vámhatóság által kibocsátott adómegállapítási határozat miatt kerül sor.

Változások az ellenőrzési eljárásban

A hatékonyabb eljárás érdekében a jövőben már elektronikus úton is kézbesíthető lesz a megbízólevél. Ezzel párhuzamosan az elektronikus úton kézbesített adóhatósági iratok már az átvétel napján kézbesítettnek minősülnek, amennyiben az irat befogadását az elektronikus szolgáltató rendszer visszaigazolja.

A Javaslat a továbbiakban lehetőséget ad az adóhatósát számára arra, hogy az ellenőrzés során az adókötelezettségeket és könyvelést alátámasztó szoftvereket, informatikai rendszereket és azok tartalmát is megvizsgálhassa.

Feltételes adómegállapítás szabályai

  • A jelenlegi 60 napról 75 napra növekszik a feltételes adó-megállapítás iránti kérelem határozathozatalára nyitva álló határidő általános esetben, míg a sürgősségi eljárásban előírt határidő 30 napról 45 napra nő.
  • Jelentősen változik az eljárás díjának megállapítása is: a Javaslat 5 millió forintos alapdíjat, illetve 8 millió forintos sürgősségi eljárásban történő elbírálási díjat határoz meg. A tartós feltételes adó-megállapítás iránti kérelem esetén az eljárás díja 8 millió forint lenne, míg a sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.
  • A Javaslat értelmében az adózók előzetes konzultációt is kezdeményezhetnek, amely során egyeztetést folytathatnak az eljárás feltételeiről, a határidőkről, a megfizetendő díj mértékéről, továbbá bemutathatják az eljárás tárgyát képező ügylet jellemzőit is. A konzultáció díja 100 ezer forint.
  • Az eddigiektől eltérően, a feltételes adómegállapításról szóló határozattal szemben megszűnne a fellebbezés lehetősége, ugyanakkor lehetőség nyílna bírósági felülvizsgálatra.

Egyéb változások

  • A belföldön nem letelepedett adóalanyt már külföldi magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet is képviselheti az áfa-visszatérítési eljárásban.
  • A pénztárgépek használatával összefüggő kötelezettségek megszegése esetén már bármilyen ellenőrzési eljárás eredményeként kiszabható lesz mulasztási bírság.
  • A belföldön nem letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, ha Magyarországon kizárólag adóraktározási eljárás alatt álló terméket értékesít.
  • A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó 20%-os mulasztási bírság alapjának számítása során nem kell figyelembe venni az árfolyamváltozásokból adódó eltéréseket, ha azok adóalapot képeznek.

  • Változik a főállású kisadózó fogalmi köre.
  • Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a havi 50 ezer forintos tételes adót nem kell megfizetni.
  • Az előtársasági időszakban felmerülő adó- és nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető a KIVA rendelkezései szerint (a cégbíróságon folyamatban lévő ügyek esetében is).
  • A Javaslat kiegészíti a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő (megfizetett adó, adóelőleg) tételeket.

 

2013.12.03., Forrás: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ (http://www.mkvkok.hu/2014_evi_adotorveny_valtozasok )


Évközi adóváltozások 2013

2013. április 18-án a Magyar Közlönyben megjelent az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. Törvény, mely a neve ellenére további, egyéb adónemekre vonatkozó 2013. évközi adótörvény-módosításokat is tartalmaz. A módosítások többsége a kihirdetést követő harmadik napon lépnek életbe meghatározott kivételekkel.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. A béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét az 500.000 forintos éves keretösszeg számításánál nem kell figyelembe venni. A kedvező szabályt a módosító törvény hatályba lépése előtt is alkalmazhatja a munkáltató saját döntése alapján. Ez esetben a célzott szolgáltatásokra befizetett összeg utáni közterheket a május hónapra vonatkozó kötelezettségként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes lesz a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő "Út a szakmaválasztáshoz" program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.

A támogató kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a támogatási igazoláson szereplő összeg 10, illetve 19% kulccsal számított összegének legalább 75%-át) köteles a támogatott sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására. A módosított szabályokat első ízben a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás társasági adó szempontból nem elismert költségnek, ráfordításnak minősül. A sportcélú támogatás, valamint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A módosítás kiküszöböli az esetlegesen felmerülő adóhalmozódás lehetőségét, amennyiben olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik. Az adóhalmozódás elkerülése érdekében az Áfa törvény úgy módosul, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba.

Az építési telek definíciója megújul, valamint az Áfa törvény a beépített ingatlanok értékesítésével összefüggésben nevesíti a használatbavétel tudomásulvételi eljárást.

A törvénymódosítás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos európai uniós együttműködésnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény V. fejezetében átültetett, adómegállapítási és behajtási szabályait önálló törvényben helyezi el. Az új törvényben kapnak helyet továbbá az Európai Unió tagállamai közötti, kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerüléséről szóló multilaterális egyezményhez (ún. Választottbírósági Egyezmény) kapcsolódó Magatartási Kódex szabályai, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények hatékony alkalmazásához szükséges rendelkezések.

A cégautóadóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint - a kettős adóztatás kivédése érdekében - a cégautóadóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség, ha a cégautóadó és a gépjárműadó alanya különbözik. E problémát orvosolja a módosítás a tartós bérlet esetén azzal, hogy a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét is (tartós bérlet alatt az egy évnél hosszabb időre történő bérbe, operatív lízingbe adást kell érteni). A módosítás 2013. július 1-jén lép hatályba.

A lakás-előtakarékossági szerződések preferálása érdekében mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékkötelezettség alól mentesíti a törvénymódosítás a lakás-előtakarékossági szerződések alapján történő vagyonszerzéseket.

Továbbá, ha a magánszemély egy éven belül lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni az illetékmentesség alkalmazása során.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre (korábban csak adóév végén, a következő adóévre vonatkozóan lehetett bejelentkezni).

A kisadózó vállalkozások tételes adóját a módosítás szerint alkalmazhatják biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató vállalkozások is (korábban az ezeket a tevékenységeket folytató vállalkozások nem választhatták a kisadózó vállalkozások tételes adóját).

A jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások megvalósíthatósága érdekében a 10 milliárd forint feletti éves tiszta játékbevételt elérő, legálisan működő földi játékkaszinók részére a 10 milliárd forintot meghaladó tiszta játékbevételre 10%-os játékadó kulcs lesz elérhető.

Nem folytatható belföldön, külföldön, vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon történő értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

* * *

A fenti változások mellett további módosítások történtek a jövedéki adó, szociális hozzájárulási illeték, a pénzügyi tranzakciós illeték, a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is.

2013.05.02., Forrás: Portfolio.hu (http://www.portfolio.hu/premium/adozas/evkozi_adovaltozasok_2013.183423.html )


Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Az adózói terhek teljesítésének új és egyszerű módja

A kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében kerül bevezetésre – az általános szabályoktól eltérő alternatív adózási módként – a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), amelynek hatálya alá legkorábban 2012. december 1-jétől lehet bejelentkezni. Az adóalanyiság a bejelentkezést követő hónap első napjával jön létre.

Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a főállású kisadózók után fizetendő havi 50 ezer – főállásúnak nem minősülő kisadózók esetében havi 25 ezer – forint tételes adó megfizetésével

- a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulás;

- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.

Az adózó tehát a tételes adó 10032000-01076349 költségvetési számlaszámra történő megfizetésével mentesül az említett, kata által kiváltott adónemekhez kapcsolódó átutalásoktól (pl. társasági adó bevételi számla, szociális hozzájárulási adó beszedési számla, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélytől levont járuléka beszedési számla, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélytől levont járuléka beszedési számla javára történő befizetések), ami jelentős adminisztrációs teher-, illetve a banki tranzakciók utáni fizetési csökkenést eredményez.

A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány (’KATA) benyújtására kötelezett az adóévet követő év február 25-ig, azaz legkorábban 2014. február 25-éig.

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Az adózók könyvelő, illetve adózásban jártas szakemberek igénybevétele nélkül tudnak eleget tenni adókötelezettségüknek. Szintén segíti az adókötelezettség teljesítését, hogy az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely rövid ismertetőt tartalmaz a katával kapcsolatos legfontosabb előírásokról.

Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet].

A kata szerinti adózás bevezetésével egyidejűleg az általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség értékhatára 2013. január 1-jétől 6 millió forintra emelkedik, s ezáltal amennyiben a kisadózó vállalkozás az adóévi 6 millió forintos bevételt nem lépi túl és alanyi adómentességet választott, áfa megállapítására és megfizetésére sem lesz kötelezett.

2012.12.21, Forrás: NAV (http://nav.gov.hu )

Kisvállalati adó (KIVA)

Újabb változások az adórendszerben a hétfőn elfogadott salátatörvény rendelkezései alapján.

A Magyar Közlöny 2012/136.(X.15.) számában kihirdetett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. §-a értelmében a törvényben felsorolt alanyi kör (egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy) akként dönthet, hogy a vállalkozási tevékenysége alapján keletkező adó- és más közteherviselési kötelezettségét 2013-tól kisvállalati adó alanyaként teljesíti.

Az alábbi tájékoztató röviden foglalja össze a kisvállalati adó legfontosabb szabályait.

Bejelentkezési szabályok

A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre, amely bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni kizárólag elektronikus úton a ’T203KV számú nyomtatványon. A határidő jogvesztő. A nyomtatvány várhatóan 2012. december 1-jétől lesz elérhető az állami adóhatóság honlapján.

A bejelentkezés feltétele, hogy annak napján az adózó végrehajtható adótartozása ne haladja meg az 1 millió forintot.

Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-éig a ’T203KV nyomtatványon – szintén elektronikus úton – visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.

A kisvállalati adózás választásának feltételei

A fentiekben megjelölt adózói kör akkor jogosult a kisvállalati adózás alkalmazására, ha

a) az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;

b) az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;

c) az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

d) az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;

e) az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Lényeges, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni [Katv. 16. § (2) bekezdés].

A kisvállalati adó alapja és mértéke; a kisvállalati adó által kiváltott adónemek

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdése szerinti tételekkel) és a személyi jellegű kifizetéseinek – személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek – együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege (minimum kisvállalati adóalap).

A Katv. 20. § (4)-(14) bekezdéseiben említett adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt.

A kisvállalati adó alanya a Katv. 20. § (9)-(12) bekezdései alapján veszteségelhatárolásra jogosult.

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.

A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A kisvállalati adó nem mentesít azonban az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.

Az adóelőleg-megállapítás szabályai

Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet annak függvényében havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie, hogy a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta-e, vagy sem. Amennyiben igen, az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg (ellenkező esetben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).

Az adóalanyiság első évében annak vizsgálata szükséges, hogy az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot.

Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani; a pénzeszközök – adóelőleg-megállapítási időszakban realizált – változásával, illetve az adóelőleg-megállapítási időszakban a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összegével, továbbá az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg nagyságával egyezik meg. Az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adózó választása esetén az adóelőleg alapját módosítani lehet a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdésekben foglalt valamennyi korrekciós tétellel.

Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).

Adóbevallás és adóbefizetés szabályai

Az adóalany a kisvállalati adót 2013. adóévben a 13KIVA bevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e.

Az adóévre megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót szintén ezen időponttól lehet visszaigényelni.

2012.11.10, Forrás: NAV (http://nav.gov.hu )


Adómódosítás – Salátatörvény 2012. július 01.


Újabb változások az adórendszerben a hétfőn elfogadott salátatörvény rendelkezései alapján. 

Korlátozták a céges készpénzforgalmat, részlegesen kötelező áfaanalitikát írtak elő, állandósították a közműcégek különadóját és máris átírták a telefonadót a törvényhozók. A matematikai Nobel-díj is adómentes.

Tartósan különadóznak a közműcégek

A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

A “Robin Hood-adóként” ismert közteher mértékének emeléséről és a fizetésre kötelezettek körének kiterjesztéséről hétfőn döntött a Parlament. Változás az is, hogy az adóbevétel a jövő évtől a központi költségvetést illeti meg.

Idén még alacsonyabb a telefonadó

A távközlési adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 400, cégeknél 1400 forint lehet az első félévben – így módosította az Országgyűlés által három hete elfogadott új adónemről szóló jogszabályt.

Az új adót július 1-től kell fizetniük a távközlési szolgáltatóknak, mértéke 2 forintmindenelküldött üzenet és lebeszélt perc után – ez utóbbi havi 10 perc adómentességet élvez, csakúgy, mint a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. Jövő januártól az adó maximuma – az eredeti előterjesztésnek megfelelően – magánszemélyenként 700, céges vonalanként 2500 forint.

Újdonság az is, hogy a bevallás és az adófizetés időpontja a hívás, üzenetküldés utáni hónapról az azt követőre módosul azért, hogy a szolgáltatók adófizetési kötelezettségüket a befolyt díjakból teljesíthessék.

Törvényerőre emelkedett a bankszövetséggel kötött megállapodás

A kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően módosította a pénzügyi szervezetek különadójának szabályait is a salátatörvény.

Így a pénzügyi intézmények levonhatják idei különadóalapjukból a kis- és középvállalati szektornak, a természetes személynek, az uniós támogatású projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint azok előfinanszírozásához nyújtott hiteleik meghatározott növekményét. A bankok így az összes, a végtörlesztés miatti veszteségüket figyelembe vehetik a levonható – a veszteség harminc százalékában meghatározott – összeg meghatározásakor, függetlenül attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.

Szintén a Magyar Bankszövetséggel kötött kormányzati megállapodás eredményeként a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg a bank és az állam közötti tehermegosztás helyett, a kamatrészre eső hányad felét pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti.

Jövőre jön az áfa-analitika.

Az áfatörvény módosításával 2013. január elsejétől az 500 ezer forintnál nagyobb áfatartamú számlák kötelező adattartama a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma.

A lépéstől a kabinet az áfacsalások – így a feketegazdaság – jelentős szűkülését várja, miután a NAV tiszta képet kap a nagy áfatartamú számlák kibocsátójáról és befogadójáról egyaránt.

Itt egy új a készpénz-fizetés korlátozás.

Szintén a Széll Kálmán-terv új változatának megfelelően a jogszabály korlátozza a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti készpénzkifizetéseit. Az említett cégek egy hónapban egy szerződés alapján legfeljebb ötmillió forint fizethetnek ki készpénzben. Az indoklás szerint a gazdasági folyamatok átláthatóságát segíti, ha a vállalatok pénzforgalmuk nagy részét átutalással teljesítik.

A rosszhiszeműen készpénzzel fizetőket az általuk kifizetett összeg 20 százalékáig terjedően bírságolhatja a NAV.

Alapcsonyabb adókulcs az áfaban a fesztiváloknak, előleg szabály megerősítés az szjaban, előbb segít a betétbiztosítási alap.

A parlament számos más adóváltozásról is döntött. Így már júliustól kedvezőbb, 27 helyett 18 százalékos áfakulcs terheli a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit. A módosítás azokat a rendezvényeket érinti, amelyeket legfeljebb tíz egymást követő napon tartanak meg, és a résztvevők száma várhatóan egyszer meghaladja az ezret.

A törvény pontosítja az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályokat. Megerősíti azt az eddig csak jogértelmezéssel levezethető szabályt, amely szerint a magánszemély akkor köteles írásbeli nyilatkozatban kérni, hogy a munkáltató, kifizető a jövedelmére alkalmazza az adóalap-kiegészítést, ha az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles.

A most elfogadott salátatörvény rendelkezik arról is, hogy 2013. január 1-jével megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő szolidaritási díj.

A Ház a szociális szövetkezetek támogatása érdekében arról is döntött, hogy a minimálbér mértékéig adómentessé válik, ha a szövetkezeti tag munkája ellenértékeként az ott előállított javakból részesül. A szociális szövetkezetek tagjaiknak a minimálbér negyedéig Erzsébet-utalványt is adhatnak adómentesen.

Emellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésének megfelelően felgyorsították a hitelintézeti kártalanítás folyamatát, így az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nemcsak a hitelintézet felszámolása, hanem már a végelszámolás esetén fizet a betéteseknek húsz napon belül. A hitelintézeti törvény szerint eddig csak azokat a betéteseket kártalanította az OBA, akiknek pénze a hitelintézet fizetésképtelensége miatt elrendelt felszámolása miatt fagyott be.

Egészségügyi szolgáltatási járulék.

A járuléktörvényhez egy olyan – visszamenőleges hatályú – szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők – más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

Adószám megállapítás, adókoczkázat, adóhatósági felügyelet, iratkézbesítés.

A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.

Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.

 

(Forrás: MTI – Adó Online)


Adóváltozások 2012.


 

Az általános áfakulcs 2012. január 1-jétől 25 százalékról 27%-ra emelkedik, így az általános áfakulcshoz tartozó felülről számított áfatartalom 20 százalékról 21,26 százalékra változik.

Főszabály szerint a 27 százalékos áfakulcs azon ügyletekre vonatkozik, melyek esetében 2011. december 31-e után keletkezik adófizetési kötelezettség. Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály szerint a régi áfakulccsal kell számolni, ha az elszámolási időszak 2012. január 1-je előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése csak 2012-ben esedékes. Az új adómérték alkalmazandó, ha az elszámolási időszak 2011. december 31-e után kezdődik, és az ellenérték fizetése is ezen időpont után esedékes.

A pénztárgépek és taxaméterek áfamérték-változás miatti átállítását 2012. február 29-éig kell elvégezni. Az átállítási időszakban az adóalanyok kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával tehetnek eleget bizonylatkibocsátási kötelezettségüknek.Megszavazták a jövő évi adószabályokat, 37 százalékra emelkedik az eva
2011.11.22, Forrás: MTI (http://mti.hu/)

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék. A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.

A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet. A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és - fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.

A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi. Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni.

A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.

Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre.

A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik. A parlamenti vitában elhangzott, hogy ekkora adóval nem éri meg bioetanolt előállítani. Az ellenérv: minden üzemanyag a hatásfokának megfelelő mértékben, de egységes mértékkel adózzon. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

A parlament megszabta továbbá, hogy aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámújárművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia. A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg. Szakértői számítások szerint az állami gépjárműpark túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működtetni a biztosításukat házon belül. Néhány ország korábban tett rá kísérletet, de visszatértek az üzleti biztosítókhoz, mert azok olcsóbban voltak.

A parlament a termőföld átminősítési spekuláció csökkentését célzó lépést is tett. Ennek indoklása szerint a megvásárolt termőfölt belterületté nyilvánításával a terület akár a többszörösét is érheti, ezért a törvény bevezeti a szokásos hozam fogalmát. Ha az eladási ár ezt meghaladja, akkor a különbség háromszorosa kerül be az adóalapba. Ugyan ez a többlet jövedelem a társasági adóban is adóköteles. Aki örökölte az átminősített termőföldet, arra nem vonatkozik a többlet adó. A képviselők lehetővé tették, hogy a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el. Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.

 

Részletesebben:

 

Rövid áttekintés a legfontosabb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek alakulásáról.

A 2012. évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek számokban
2011.11.28, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)

 

Társadalombiztosítási járulék

2012. január 1-jétől megszűnik.

Helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.

A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Mértéke: 27 százalék.

Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.

Egyéni járulékok

Mértéke:

10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék

3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék

1,5 százalék munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy

  • Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény tervezete szerint napi 21.700 forint), illetve
  • Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. Megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.

Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.

A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.

A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A 13 százalékos mértékű járulék - a végszavazásra váró korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat szerint - 2013-tól szűnne meg.

Táppénz-hozzájárulás

Változatlanul marad az egyharmad.

Egészségügyi hozzájárulás

A 27 és 14 százalékos mérték változatlan. Viszont 10 százalékos EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.

További változás, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 15 százalékát fizeti EHO-ként.

2011. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 140. száma, amellyel kihirdették az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt.

 

Cégautóadó 2012-ben .
2011.12.01, Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)

A gépjármű 1600 cm3 alatti, vagy feletti, attól függően a fizetendő havi adótétel 7ezer, vagy 15ezer forint volt 2011. december 31-ig. A cégautóadók bevallásáról írtunk 2011-ben, az abban foglaltak közül „csak” a számítási mód, és vele a díjtételek, változtak. Senki ne örüljön előre, mert több söralátétet kell összeragasztani ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a legolcsóbb verzió is 10%-kal kerül többe, mint a tavalyi 7ezer forint.

Vegyük elő a személygépjármű forgalmi engedélyét, és nézzük meg, hogy mi van a P.2 kód, és a V.9 kód melletti részbe nyomtatva; ez lesz az, ami alapjaiban meghatározza a cégautóadó mértékét.

A forgalmi engedélyben szereplő P.2 kód melletti szám a gépjármű hajtómotorjának teljesítményét jelenti kW-ban, míg a V.9 kód melletti szám a gépjármű 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzését.

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

gépjármű hajtómotorjának
teljesítménye (kW)

Környezetvédelmi osztály-jelzés

„0”–„4” osztályjelzések esetén

„6”–„10” osztályjelzések esetén

„5”; „14–15” osztályjelzések esetén

0 – 50

16.500,- Ft/hó

8.800,- Ft/hó

7.700,- Ft/hó

51 -90

22.000,- Ft/hó

11.000,- Ft/hó

8.800,- Ft/hó

91 – 120

33.000,- Ft/hó

22.000,- Ft/hó

11.000,- Ft/hó

120 felett

44.000,- Ft/hó

33.000,- Ft/hó

22.000,- Ft/hó

Például, egy 7 éves, 1.800 cm3-es, benzines, P.2 90 kW-os Opel Vectra V.9 = 09, havi cégautóadója 2012. január 1-től 11.000,- Ft lesz.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2012.
2011.12.07, Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)

 

Az árbevétel új határa 30 millió forint, és az adókulcs 37 %.

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2012. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2011. december 1-je és 20-a között, az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon kell bejelenteniük. A bejelentés nem csak elektronikusan, hanem személyesen vagy postai úton is történhet, a határidő: 2011. december 20.

Nem kell a bejelentkezést megújítani annak a vállalkozónak/vállalkozásnak, aki/amely a 2011. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2012. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani , és megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.

Azok a 2011. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2012. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni (akár saját elhatározásból, akár az Eva tv-ben foglalt bármely feltételnek történő meg nem felelés miatt) bejelentésüket 2011. december 1-je és 20-a között az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon tehetik meg.

A bejelentésre, illetve a visszavonásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének van helye.

Az eva körbe történő bejelentkezésről, és a kijelentkezésről a NAV honlapján részletesebb tájékoztató olvasható.

Néhány hasznos tanácsot a kilépőknek:

Amennyiben kilépünk az evából, és munkaviszony mellett vagyunk egyéni vállalkozók, akkor nem érdemes (és nem is kell) az idén kifizetni a járulékokat, hiszen az januárban már a költségelszámolás szabályai szerint elszámolható.

A negyedik negyedéves eva alap 4%-a után fizetendő járulék határideje január 12. Ebből a kifizetőt terhelő 27%-os járulék a pénzforgalmi szemlélet miatt költségként érvényesíthető.

Amennyiben kilépünk az evából, és a saját autónkkal kapcsolatosan költséget szeretnénk elszámolni, akkor ne felejtsük el a cégautóadó kötelezettséget sem. Ha társaságban működünk, akkor járható út a kiküldetési rendelvény, de az egyéni vállalkozók nem ússzák meg a 2012. évi, havi cégautóadó esetlegesen megemelkedett mértékét.

Amennyiben megszűnik az eva adóalanyiság, akkor az eva alapjának megállapításakor az összes bevételbe bele kell számolni azokat a számlákat, amiket a megszűnés napjáig még nem kaptunk meg, akkor is, ha az egyébként a 30 napos szabály miatt nem minősülne bevételnek. (A pénzforgalmi szemléletben vezetett a nyilvántartások esetén, a főszabály szerint, a bevétel a megszerzés napján, de legkésőbb a számla kibocsátását követő 30. napon keletkezik.)

Az eva-törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.
A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!

FIGYELEM! Abban az esetben, ha nem lépünk ki az evából és pénzforgalmi szemléletben vezetjük a nyilvántartásunkat, akkor törekedjünk arra, hogy a bevételt december 31-ig szerezzük meg. Egy december 1. után kiállított, de csak januárban kifizetett számla után már 37% evát kell fizetni!

 

Járulékkedvezmények I.
2011.12.05, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)

A cím megtévesztő, hiszen január 1-jétől már nem beszélhetünk járulékkedvezményekről, ezek helyébe adókedvezmények, mégpedig szociális hozzájárulási adó kedvezmények lépnek.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. CLVI. tv.) háromféle kedvezményt részletez:

- A munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezményt;

- a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezményt, valamint

- a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

E kört tovább bővítik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényben meghatározott (START kártyás) kedvezmények.

A kedvezmények taglalását kezdjük ez utóbbival.

START Kártya

Kiváltásának feltételei (tehát továbbra is a pályakezdők élhetnek vele) változatlanok és a kedvezmény mértéke is.

Ennek megfelelően a START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó középfokú végzettségű munkavállaló esetén maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően

- az első évben 17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

Felsőfokú végzettség esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig

- a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék

- a foglalkoztatás további 3 hónapjában pedig 7 százalék.

START Plusz Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.

A START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően

- az első évben 17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

START EXTRA Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.

A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően)

- az első évben 27 százalékkal

- a második évben pedig 17 százalékkal

csökkenthető

START Bónusz Kártya

Új eleme a START „kártyacsaládnak”. 2012. január 1-jétől december 31-ig válhatja ki, aki

- a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve

- a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

A kedvezmény mértéke: a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150 százalékának a 27 százalékával csökken.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. 

A Magyar Közlöny 2015/90 számában olvasható az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény, melyet az Országgyűlés a 2015. június 16-i ülésnapján fogadott el.  A 7. fejezetben, 11 cím alatt, 40. §- ból álló törvény hatálybaléptetését a VII. Fejezet: Záró rendelkezések fejezet, 11. Hatályba léptető rendelkezések cím alatt található 40. § tartalmazza. A törvény 3 mellékletet is tartalmaz.

 Múlt évben -2014. december 03- án Megjelent a 2015 évi adóváltozásokról szóló törvény cím alatt- tájékoztattuk látogatóinkat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényt. A 13. fejezetben, 45 cím alatt, 410. §- ból álló törvénycsomag az ez évi adótörvényeket tartalmazta

 A 2015. június 24.-én megjelent 2015. évi LXXXI. törvény:

A jövedelemadózást érintő törvények közül módosítja:

·         A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt

A módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

a személyi jövedelemadó terhe 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek következtében (a hatályba lépést követően) a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeresére kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Hasonló a változás az egyes meghatározott juttatások esetén is, ahol a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul (itt is alkalmazni kell az 1,19 szeres szorzót). Így a béren kívüli juttatások teljes közterhe 35,7 százalékról 34,51 százalékra változhat. Ezzel párhuzamban az egyes meghatározott juttatások 51,17 százalék közterhe 49,98 százalékra csökken.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

·         A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt

Az egykulcsos társasági adót 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be.

A módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

·         A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.

·         Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

·         Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

·         Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

·         Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.

További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.

Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. Az adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

A közvetett adókat érintő törvények közül módosítja:

·         Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt

A módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.

Az egyes ágazati adókat érintő törvények közül módosítja:

·         A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

·         A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt

Az ágazati adókötelezettség új nyomvonalon létesített közművezeték esetén 2016. január 1-jét követően már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

·         A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt

A módosítással a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik.

A helyi adókat érintő törvények közül módosítja:

·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt

A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő törvények közül módosítja:

·         A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt

A módosítás az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

A szerencsejáték szervezését érintő módosítások:

·         A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt

A módosítás alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

Záró rendelkezésként hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.